Szorul a hurok az orosz-kínai kereskedelem körül
Növekvő késésekkel és egyre nagyobb fizetési költségekkel néz szembe számos orosz cég kínai partnereivel szemben, így több milliárd jüan (egy jüan nagyjából 50 forint) sorsa kétséges. A kínai bankok együttműködési hajlamának csökkenése már egy pár hónapja kihívás elé állítja az orosz vállalkozásokat, ám az elmúlt hónapokban még nehézkesebbé váltak a tranzakciók.
A fizetési nehézségek azért is okoznak gondot, mert Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, ami az orosz külkereskedelem harmadáért felel. Azonban amióta az Egyesült Államok júniusban másodlagos szankciókat helyezett kilátásba, a kínai bankok rendkívül óvatossá váltak. Egy orosz e-kereskedelmi platform egyik tisztviselője elmondta, hogy egyik pillanatról a másikra álltak le a határon átnyúló fizetések, és három hétig tartott, amíg sikerült erre megoldást találni.
Vannak megoldások a fizetésre
Ezek egyike a Reuters beszámolója szerint az, hogy aranyat kell vásárolni, amit aztán Hongkongban eladva egy ottani bank számlájára lehet befizetni. Más orosz üzletek azonban harmadik országbeli közvetítők láncolatát használva oldják meg a fizetéseket, de ez tetemes költséggel jár.
A fizetés költsége a közel nulláról így akár hat százalékra is ugorhat, míg a kisebb vállalkozásokat ez el is zárja a kínai szállítóktól.
A problémát a Kreml is elismerte, de hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés mind a két ország számára fontos, és meg fogják találni a megoldást. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közleménye szerint a kereskedelem volumene és a barátságtalan környezet miatt lehetetlen elkerülni a problémás helyzeteket. Azonban az együttműködés szellemében van lehetőség konstruktívan kezelni a problémákat.
Ami fontos, az működik
Egy banki forrás szerint az orosz vezetés nem aggódik a fizetési problémák miatt, ugyanis az elsődleges területeken fennakadás nélkül megoldódnak, és mind a két oldalon megvan a politikai akarat arra, hogy ez folytatódjon is. A kétoldalú egyezmények az orosz nyersanyagpiaci és kínai, létfontosságú technológiai exportőrök részvételével most is zavartalanul működnek.
Főként a kisebb, fogyasztói cikkekkel kereskedő cégek szembesülnek problémákkal.
Az idei első fél évben 1,6 százalékkal, 137 milliárd dollárra nőtt a kétoldalú kereskedelem a tavalyi, egész éves 240 milliárd dolláros rekord után. Ugyanakkor Oroszország kínai importja januártól júliusig több mint 1 százalékkal, 62 milliárd dollárra apadt, miközben az orosz jegybank szerint az orosz import a világ egészéből 3 százalékkal csökkenhet idén. Mint írják, az import a fizetéseket és a logisztikát érintő szankciók miatt zsugorodhat ebben az évben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök májusi, kínai látogatása óta több, nemzetközi jelenléttel nem rendelkező kínai bank lépett elő a kétoldalú kereskedelem lebonyolítása érdekében, lévén őket nem fenyegetik a nyugati szankciók. Azonban ezek gyakran nem feltétlenül rendelkeznek a megfelelő képességekkel, és IT-rendszereik is elavultak, így az is előfordul, hogy futárok ingáznak a két ország között a tranzakciók dokumentumaival.
Az is problémát okoz, hogy a kínai – akárcsak az indiai – nagyvállalatok erősen függnek az amerikai és európai piacoktól Dmitrij Biricsevszki, az orosz külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője szerint ezért rájuk is egyre erősebb nyomás helyezedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.