Szorul a hurok az orosz-kínai kereskedelem körül

Növekvő késésekkel és egyre nagyobb fizetési költségekkel néz szembe számos orosz cég kínai partnereivel szemben, így több milliárd jüan (egy jüan nagyjából 50 forint) sorsa kétséges. A kínai bankok együttműködési hajlamának csökkenése már egy pár hónapja kihívás elé állítja az orosz vállalkozásokat, ám az elmúlt hónapokban még nehézkesebbé váltak a tranzakciók.

A fizetési nehézségek azért is okoznak gondot, mert Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, ami az orosz külkereskedelem harmadáért felel. Azonban amióta az Egyesült Államok júniusban másodlagos szankciókat helyezett kilátásba, a kínai bankok rendkívül óvatossá váltak. Egy orosz e-kereskedelmi platform egyik tisztviselője elmondta, hogy egyik pillanatról a másikra álltak le a határon átnyúló fizetések, és három hétig tartott, amíg sikerült erre megoldást találni.

Vannak megoldások a fizetésre

Ezek egyike a Reuters beszámolója szerint az, hogy aranyat kell vásárolni, amit aztán Hongkongban eladva egy ottani bank számlájára lehet befizetni. Más orosz üzletek azonban harmadik országbeli közvetítők láncolatát használva oldják meg a fizetéseket, de ez tetemes költséggel jár. 

A problémát a Kreml is elismerte, de hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés mind a két ország számára fontos, és meg fogják találni a megoldást. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közleménye szerint a kereskedelem volumene és a barátságtalan környezet miatt lehetetlen elkerülni a problémás helyzeteket. Azonban az együttműködés szellemében van lehetőség konstruktívan kezelni a problémákat.

Ami fontos, az működik

Egy banki forrás szerint az orosz vezetés nem aggódik a fizetési problémák miatt, ugyanis az elsődleges területeken fennakadás nélkül megoldódnak, és mind a két oldalon megvan a politikai akarat arra, hogy ez folytatódjon is. A kétoldalú egyezmények az orosz nyersanyagpiaci és kínai, létfontosságú technológiai exportőrök részvételével most is zavartalanul működnek. 

Az idei első fél évben 1,6 százalékkal, 137 milliárd dollárra nőtt a kétoldalú kereskedelem a tavalyi, egész éves 240 milliárd dolláros rekord után. Ugyanakkor Oroszország kínai importja januártól júliusig több mint 1 százalékkal, 62 milliárd dollárra apadt, miközben az orosz jegybank szerint az orosz import a világ egészéből 3 százalékkal csökkenhet idén. Mint írják, az import a fizetéseket és a logisztikát érintő szankciók miatt zsugorodhat ebben az évben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök májusi, kínai látogatása óta több, nemzetközi jelenléttel nem rendelkező kínai bank lépett elő a kétoldalú kereskedelem lebonyolítása érdekében, lévén őket nem fenyegetik a nyugati szankciók. Azonban ezek gyakran nem feltétlenül rendelkeznek a megfelelő képességekkel, és IT-rendszereik is elavultak, így az is előfordul, hogy futárok ingáznak a két ország között a tranzakciók dokumentumaival.

Az is problémát okoz, hogy a kínai – akárcsak az indiai – nagyvállalatok erősen függnek az amerikai és európai piacoktól Dmitrij Biricsevszki, az orosz külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője szerint ezért rájuk is egyre erősebb nyomás helyezedik.