Ukrán hatalmi harcok állnak a dohai titkos tárgyalások kudarca mögött

Hatalmi, akár pozícióharcra utalhat az ukrán és az orosz vezetésen belül a The Washington Post (WaPo) által kiszivárogtatott hír, hogy az augusztus 6-án kezdett kurszki offenzíva keresztbe tett a katariak mint közvetítők által megszervezett, titkos orosz–ukrán részleges tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek helyszíne Doha lett volna. 

Azaz valamelyik befolyásos csoport, a „héják” – nagy valószínűséggel a legfelső katonai vezetés – támogatásával, „keményvonalas” politikával igyekezhetett meghiúsítani a vezetésben a „galambok”, a részleges (csak az energialétesítmények támadására vonatkozó) tűzszünetre, egyáltalán az oroszokkal való tárgyalásokra hajló csoportjának terveit.

Ide lehetne besorolni a The Wall Street Journal nagy port felvert sztoriját, amely Ukrajna (továbbá Lengyelország) közvetlen részvételére keres és talál bizonyítékot az Északi Áramlat csővezetékeinek felrobbantásában. Valerij Zaluzsnij volt ukrán katonai főparancsnok számlájára írva a történteket. Zaluzsnij ellenszegült Zelenszkijnek, és végrehajtatta a robbantást elnöki jóváhagyás nélkül. Zaluzsnijt azóta leváltották, és Londonba küldték nagykövetnek. (Más források szerint viszont Zelenszkij személyesen engdélyezte a gázvezeték felrobbantását.)

Az ukrán békepártiak egyelőre kisebbségben vannak

A Doha-kiszivárogtató éppen az a WaPo volt, amelyet a Biden-kormányzat támogatójaként tartanak nyilván. Ukrajna-ügyben az egész világ megosztott, a NATO-tól kezdve az EU-n át a nagyhatalmakig. A „békepártiak” kisebbségben vannak a legtöbb felmérés szerint. A legutóbbi, svájci színhelyű, ukrán szervezésű, „békecsúcs” elnevezésű rendezvény mintegy száz országból érkezett részvevőinek egyötöde – köztük India, Dél-Afrika, Indonézia, Mexikó és az Emirátusok, nem írta alá a záródokumentumot, Törökország, Katar és Argentína képviselői viszont igen.

A The Hindustan Times videoó-összefoglalója a legújabb dohai tárgyalások meghiúsulását Moszkva nyakába varrja. Putyin dühös, a kurszki behatolás, a kudarcos tárgyalások újabb oroszországi támadásokat vetítenek előre ukrán energialétesítmények ellen, amelyek miatt a lap szerint Ukrajna roppant nehéz tél elé néz. Augusztus 19-től egész Ukrajnában napi áramkorlátozást vezettek be.

A kurszki atomerőmű is veszélyben lehet

Visszatérve Dohára, a hivatalos moszkvai véleményt tükröző TASZSZ meglehetősen fanyalgó kommentárban reagált, amely meg van tűzdelve az „állítólagos” szóval. Megerősített egy fontos részletet: 

Az orosz támadók, kiváltképpen az utóbbi egy év során, fokozták az ukrán – nem nukleáris – 

• energiaszolgáltatók, 
• hőerőművek, 
• vízerőmű-létesítmények bombázását. 

Ukrajnában rendszeresek lettek emiatt az áramszünetek – amelyeket most, a kurszki akció „oldalvizén” oroszországi energiaobjektumokat támadva – az oroszországi lakosság egy része is megtapasztalhatott.

Nemrég szintet lépett az energialétesítmények támadása. Elsősorban orosz források szerint az egyik célpont a Kurszk mellett lévő atomerőmű lett volna. Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy Kijev „stratégiai célokat ér el” a kurszki akcióval. Ezek egyike lehet a hatreaktoros, a nagyjából hasonló méretű, de leállított, jelenleg „hideg fázisban” lévő Zaporizzsjai Atomerőművel ellentétben részlegesen működő Kurszki Atomerőmű. Oroszországi információk szerint 

Kijev egyelőre hallgat a dohai tárgyalásokról. A lvivi helyi kormányportál összefoglalójában a WaPóra hivatkozva, tényközlő stílusban közli az újabb dohai forduló meghiúsulásának hírét. Eközben Kijev, megfordítva Moszkva terveit, „ütközőzónát” hozna létre oroszországi területen, Kurszk térségében, hogy a további támadásokat lefékezze – értékeli a helyzetet a France24.