Borrell: Európának a hatalom nyelvét kell beszélnie

Európának meg kell tanulnia a hatalom nyelvét használni, ami az orosz háborús agresszióval szemben már sikerült – közölte a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős konferencián hétfőn Budapesten Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell az Országházban tartott tanácskozáson kiemelte, hogy a következő években az európai parlamenteknek fontos szerepük lesz a közös védelmi és biztonságpolitika kialakításában.

– emlékeztetett, hozzátéve azonban: sokkal nagyobb koherenciára és együttműködésre van szükség az EU tagállamai között és a külső partnerekkel is.

Elmondása szerint 2022 februárjában az EU képes volt azonnal és egységben reagálni az orosz háborús agresszióra. Így az unió lett Ukrajna legnagyobb támogatója politikai és gazdasági értelemben, de katonailag is az egyik legnagyobb segítséget nyújtotta, miközben befogadta a háború elől menekülő ukránokat – jegyezte meg.

Szigorú szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, és elvágták az oroszokkal szembeni függőséget a fosszilis energiahordozók tekintetében, megnyitották továbbá Ukrajna uniós csatlakozásának lehetőségét – sorolta az eredményeket, kitérve a védelmi költségvetés növelésére és a védelmi ipar fejlesztésére is.

Megemlítette azonban azt is, hogy az uniós tagállamok korábban és most is túl lassan látják el Ukrajnát létfontosságú fegyverekkel, ez a hezitálás pedig életekbe kerül.

– hangoztatta.

Josep Borrell elismerte, hogy a Közel-Keleten nem ez a helyzet, a csaknem egy éve zajló gázai háborúban az EU államai nem egységesen léptek fel, ez a megosztottság pedig nem tünteti fel az uniót releváns politikai tényezőként.

Az Európai Uniónak fontos szerepe lehetne, és a 27 tagállam közösen megváltoztathatná az események menetét. Az EU-nak ezért növelnie kell a képességét arra, hogy közös kultúrát és álláspontot alakítson ki, hiszen a nemzetközi kihívások egyre nagyobbá és veszélyesebbé válnak – figyelmeztetett Josep Borrell.

Simon Mordue, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárhelyettese előadásában kiemelte a nemzeti parlamentek szerepét az európai parlamenttel és az EU-n kívüli partnerekkel való kapcsolattartásban és együttműködésben.

A jelenlegi időszak kihívásait sorolva megemlítette a nagyobb versenyt és a csökkenő együttműködési készséget számos területen. Szólt az Európa biztonságát is veszélyeztetető ukrajnai és közel-keleti háborúról. Beszélt Kína erősödéséről mint gazdasági kihívásról, az energiaválságról és a klímaváltozásról, valamint a demokráciák és az emberi jogok csorbulásáról.

Simon Mordue kitért arra: az Európai Bizottság következő öt évének munkájában központi szerepet tölt be a közös védelem- és biztonságpolitika. Azt is mondta: a bizottság napirendjét továbbra is dominálni fogja Ukrajna, és ebben nem lehet gát sem a fásultság, sem a fáradtság.

– tette hozzá.

Azt is mondta: a most alakuló Európai Bizottság munkáját a korábbiakénál sokkal jobban meg fogja határozni az unió bővítése.

Hangsúlyozta a kapcsolatfelvétel fontosságát az unión kívüli országokkal, hozzátéve, külön uniós biztost neveznek ki a kapcsolattartásra a földközi-tengeri partnerekkel. Kitért az indiai, a latin-amerikai és a Karib-tengeri térség országaival való kapcsolatok erősítésének fontosságára, és megemlítette a 2025 második felére tervezett EU–Afrika-csúcsot, megjegyezve, a további együttműködéshez fontos, hogy az EU teljesítse az Afrikának korábban megígért 150 milliárd eurós segélycsomagot.