Sosem gyakorlatozott még annyi kínai repülő Tajvan körül, mint hétfőn. Erre azt követően került sor, hogy egy múlt heti tajvani nemzeti ünnepen a sziget elnöke, Laj Csing-tö Tajvan szuverenitásáról beszélt, miközben megemlítette az 1911-es, a kínai császárságot megdöntő felkelést, hogy ezzel is nyisson a sziget kínai identitású lakói felé.
A kínai hadgyakorlat során
125 katonai repülőgépet vetettek be hétfőn Tajvan szerint,
míg a Kínai Néphadsereg azt közölte, hogy a műveletben részt vevő erők a harckészültségi őrjáratokat, a kulcsfontosságú kikötők blokádját, valamint a vízi és szárazföldi célpontok elleni támadásokat gyakorolták a döntő fölény kialakítása céljából. A hadgyakorlat mindenesetre figyelmeztetés a szeparatizmus veszélyeire.
Mint ismert, bár a szigetnek saját demokratikus kormányzata van, a kínai kormány szerint Tajvan Kína része. A hadgyakorlatban 17 hadihajó – közte a Liaoning anyahajó – és a parti őrségtől ugyancsak 17 hajó is részt vett, és a művelet neve Közös kard 2024 B volt, utalva arra, hogy
a májusi, Laj beiktatását követő hadgyakorlat folytatásáról van szó.
A januárban megválasztott tajvani elnököt ugyanis Peking veszélyes szeparatistának tartja, így hiába volt beszéde több megfigyelő szerint is mérsékelt, Kína korábban nem látott intenzitású hadgyakorlattal válaszolt – derül ki a Financial Times tudósításából.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezti ki a kínai néphadsereg tevékenysége miatt, mondván, egy évente megtartott beszéd nem igényel katonai választ. Az EU minden érdekelt felet önmérsékletre szólított fel.
Laj hivatala pedig felszólította Kínát, hogy hagyjon fel a katonai provokációval és Tajvan fenyegetésével. Az elnöki hivatal szerint széles körű konszenzus van a nemzetközi közösségben a béke és a stabilitás megőrzéséről a Tajvani-szorosban és az indo-csendes-óceáni régióban. Ugyanakkor azt is hozzátették: itt az ideje, hogy Kína megbékéljen a Kínai Köztársaság (Tajvan) létezésének valóságával, és hogy a sziget lakói demokratikus, szabad társadalomban szeretnének élni. Az elnök elődje, Caj Jing-ven mindeközben arra kérte az Európai Uniót európai útján, hogy álljon Tajvan mögött, és támogassa a szigetet.
A sziget közelében zajló hadműveleteket és a hozzájuk kapcsolódó propagandát Kína előszeretettel használja nyomásgyakorlási célból. Az elmúlt időszakban ráadásul több új műveleti mintát is bevezetett, ami tovább rombolja a status quót a Tajvani-szorosban. A hétfői hadgyakorlaton azonban tajvani tisztviselők szerint nem alkalmaztak új működési mintát a kínaiak.
A műveleteben részt vevő nagy mennyiségű repülőgép és más eszköz ellenére a kínai néphadsereg
hétfőn már azt is közölte, hogy a gyakorlat véget ért, holott az ilyen megmozdulások általában több napig szoktak tartani.
A tajvani hadügyminisztérium szerint a hadgyakorlaton részt vevő repülőkből 90 a sziget saját, korai figyelmeztetési zónájába is belépett, ami messze a legtöbb, amit valaha feljegyeztek.
A kínai partiőrség közlése szerint gyakorolták a Tajvan által ellenőrzött szigetek közelében a hajókra szállást és azok átvizsgálását is, ám Tajvan szerint ilyen nem történt. A tajvani parti őrség főigazgató-helyettese szerint, ha Peking tajvani vizeken próbálna átvizsgálni egy hajót, azt minden lehetséges eszközzel igyekeznének megakadályozni, ugyanis ez a nemzetközi jogot is sérti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.