Orbán Viktor a rádióban jelentette be: Magyarországon tartják a nyugati világ csúcstalálkozóját

Azt szoktuk gondolni, hogy mi magyarok őszintén beszélünk a gondokról, és ezért a mondandónk az európai koncertből kilóg. Ez tévedés – ezzel kezdte pénteki rádióinterjúját Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök, Emmanuel Macron vagy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke sokkal keményebb dolgokat szokott mondani Európáról, mint ő.

Magyarországon tartják a nyugati világ csúcstalálkozóját

Macron a közelmúltban azt mondta, az EU ki fog halni, ha nem javul sürgősen a versenyképessége. Draghi szerint pedig az egész uniós gazdaság megfeneklik. Tehát nem egy sajátos magyar nézőpontról van szó, ezt őszinte pillanataiban többen is elismerik. „A király meztelen és most már nem a magyar az egyedüli kisgyerek a tömegben, aki ezt mondja, hanem már vannak felnőttek is” – fogalmazott.

A francia elnök kulcsszerepet játszik abban, hogy kialakítsanak egy új európai gazdaságpolitikát. A kérdés, hogy kerülünk mi a képbe, hogy kerül a csizma az asztalra. Arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg zajlik az orosz Kazanyban a keleti világ csúcstalálkozója.

Lesz egy Európai Politikai Közösség nevű formáció, itt lesz a brit miniszterelnök és a török elnök, összesen több mint negyven ország hivatalos. Rá egy napra az unió 27 tagállamának vezetői tanácskoznak. A franciák elnökével az első eseményről egyeztetett a héten, mert ezt a formációt ő találta ki. A magyarok a házigazdák most és megegyeztek Macronnal a programról. „Lesz némi kellemetlenség Budapesten a közlekedésben, azt kérem a budapestiektől, hogy ezt viseljék türelemmel. Ez valójában a nyugati világ csúcstalálkozója lesz.”

Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy ráadásul két nappal lesznek az amerikai elnökválasztás után, ami teljesen új helyzetet teremthet a világpolitikában. A kormányfő arról is beszélt, hogy harminc évvel ezelőtt arról gondolkodtak a magyarok, hogy a csődbe ment szocializmus után, hogyan lehet versenyképesnek lenni. Az volt a válasz, hogy vegyük át a piacgazdaság módszereit. Ezt nagyjából el is végeztük. Most azonban a nyugati világ van bajban, és nem tudjuk a keleti gazdasági módszereket átvenni Magyarországon, mert civilizációsan lemásolhatatlan. Annyira másfajta emberek vagyunk.

Nekünk saját utat kell járnunk. Ha így megyünk tovább a nyugatiakkal, mi is kihalunk a végén. Tehát össze kell állítani a világon ismert példákból azt a gazdasági modellt, amelyben a magyarok jól érzik magukat. Át kell venni mindent, ami jó Nyugatról és Keletről, és semmit nem szabad átvenni, ami nem jó nekünk. Ezt nevezzük gazdasági semlegességnek – foglalta össze.

Brüsszelben belemondták Orbán arcába: vége van

Ugyanakkor jelezte, hogy a hidegháborús logika megjelent a gazdaságban is. Szerinte ezt visszahozni rossz ötlet, de sokan reflexszerűen reagálnak így az ukrán háborúra. Ezért is indokolt az a kérdés, hogy mennyi mozgástere van Magyarországnak, hiszen már a gazdaságban is a szankciós megközelítés van fölényben. Az ember azt gondolta volna, hogy a háborúban sincs mozgástér, mert ha egy hangon énekel az EU, akkor egy ország sem maradhat ki. „És mi történt? Mi kimaradtunk. Ők nyakig benne vannak a pácban, éppen most veszítenek el egy háborút. Ilyen a második világháború óta nem volt. Teljesen új élménnyel szembesülnek, de Magyarország nem, mert sikerült ebből kimaradni. Ha a Jóisten megsegít, akkor Amerikában jönnek a békepártiak, Trump visszatér, és akkor többé nem leszünk egyedül. Akkor már egy elefánt mellett sétálunk a hídon.”

Magyarországnak sikerült kimaradni az ukrán háborúból, így pedig sikerülni fog egy elhibázott, rossz gazdaságpolitikából is. A politikai nyomásgyakorlásról azt mondta, hogy műhelytitok, ki, mikor, kit zsarol meg. A politikának van egy ilyen világa van, virslit veszünk, de nem nézzük meg, hogyan készül. A gyávák alulmaradnak, a gyengék kihullanak. Jónak kell lenne a hátsó szobás tárgyalásokban, de helyt szoktunk állni. Ezt az ország állapota is mutatja, hiszen kimaradtunk a háborúból, erre pedig a NATO-tól írásos megerősítést is kaptunk. Mégiscsak kitárgyaltuk az orosz energiaforrások vásárlását a szlovákokkal és a csehekkel közösen. Találtunk mindig mozgásteret, és ez a jövőben is így lesz. A nagyok nem fognak lenyomni, van jogunk a saját gazdaságpolitikához, és csak képesség kérdése, hogy éljünk is ezzel.

Az EU azt gondolja, hogy rendben, hogy a magyarok kimaradnak a háborúból, hogy a multikat adóztatják, semlegesek gazdaságilag, de kényelmesebb lenne Brüsszelnek, ha mi nem lennénk ott kavicsként a cipőjükben. Nem rója fel nekik, de mégiscsak született egy döntés. Ezt nyíltan képviselik, belemondták az arcába:

De nem lehetett mást várni, ez történt Lengyelországban is. Így lett Tusk miniszterelnök. 

Mi lesz Magyarországgal, ha egy bábkormány jön?

Ugyanez a forgatókönyv Magyarország esetében is, nekik bábkormány kell, hogyha jön egy telefon Berlinből, Brüsszelből, arra csak azt mondjuk, jawohl. „Ilyen a világ természete, ezt én nem rovom fel nekik. De magunkat kritizálnám, ha ennek engedünk, mert tőlünk az várható el, hogy ellenállunk egy ilyen nyomásnak, és nem akarunk bábállamot látni. Ez nem szimplán hatalmi kérdés. Itt vannak azok a követelések, amelyeket Brüsszel megfogalmazott velünk szemben az elmúlt években. Ezek vérre menő küzdelmet mutatnak” – hívta fel a figyelmet.

1. Itt van az adó kérdése. Magasabb szja-t akarnak látni.
2. Vonjuk vissza a multikra kivetet adókat.
3. Vonjuk vissza a rezsicsökkentést.
4. Nyugdíjreformot akarnak, de ez igazából a 13. havi nyugdíj eltörlése.
5. Agrártámogatások csökkentése. Ez több mint 150 ezer gazdát érintene.

Aki ma összeszűri a levet a brüsszeliekkel, mint ahogy ez megtörtént, ezeket a programokat fogja végrehajtani, akármit is mond. Ha a bábkormány hatalomba kerül, akkor jönnek az utasítások. „Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely a rossz dolgokat visszautasítja” – húzta alá.

Egymilliós fizetés: Trumpon múlik minden

Az interjúban külön kitértek a béremelési programra. Ebben meghatározó az amerikai elnökválasztás. Ha ugyanis Trump visszatér, akkor majdnem biztosan kizárható, hogy a háború eszkalálódna. Az más kérdés, hogy a háborúnak véget tud-e vetni, de kiterjedni a konfliktus nem fog. Ha viszont nem ez történik, akkor fennmarad a jelenlegi helyzet és a háború szétterjedésének kockázata. Akkor viszont a GDP nem 2 százalékát kell költeni védelmi költségekre, hanem lehet, hogy 4 százalékát.

Tehát a pénz egy része a biztonságba menne vissza, aminek van értelme, csak az életszínvonal javulásához nem járul hozzá. Ha viszont sikerül lokalizálni a háborút, akkor jövünk mi. Fantasztikus lehetőség, mert megvan a csomag arra, hogyan lehet kivinni a magyar gazdaságot a 2020 óta tartó válságból. Addig egyenes vonalon haladt a gazdaság, de aztán jött a Covid és a háború. A 20-25 pontból álló akcióterv a 2025-ös évben fantasztikus eredményt hozhat és 3 százalék fölötti növekedést.

Ez jár együtt a béremelés lehetőségével, és ezen a ponton jönnek a munkaadók, a munkavállalók és a kormány. Fontos, hogy a béreket nem a kormány állapítja meg, ez a szocializmusban volt. Mindig a munkáltatók és a munkavállalók állapodnak meg, a kormány nem avatkozik bele. A kormány könnyíthet a helyzeten, például az adókörnyezeten. A végén kikerekedik egy megállapodás. „Egy újabb nagy megállapodást tudunk kötni, jól haladnak a felek. Lesz itt egy egymilliós átlagbér belátható időn belül, és a minimálbért is a 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni, de nem egy év alatt” – mondta Orbán Viktor.

A nemzeti konzultációra azért van szükség, mert az egész elgondolás alapját kell megerősíteni. Harcban kell kialakítani a terv végrehajtását, ehhez erő kell. A kormány egyetlen dologra tud hivatkozni, a magyar emberek akaratára. Ha ez megvan, akkor a miniszterelnök meg tudja védeni a stratégiát, mert a nemzeti konzultáció megerősíti a kormányt. Létrejön egy közös akarat, amit a kabinetnek végre is kell hajtania. „Így csináltuk meg az egymillió új munkahelyet. A migrációt is így állítottuk meg” – emlékeztetett.

A migrációról külön is beszélt. A brüsszeli bürokraták és néhány nagyobb állam felgyorsítja a migrációs paktumot. A magyar ellenzék is erre szavazott a Mi Hazánkat leszámítva. „Jól küzdöttünk az Európai Parlamentben, de nem voltunk elegen, majd talán az Európai Tanácsban, ahol én vagyok, sikeresebbek leszünk. A helyzet az, hogy zajlik a küzdelem a migrációpárti és -ellenes erők között. Az arányok a mi javunkra módosulnak, tehát itt is vannak szép reményeink” – zárta interjúját a Kossuth rádióban Orbán Viktor.