késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egy gyönyörű barátság kezdete? - Putyin összehozta Hszi Csin-pinget és Modit
Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a szerdán Oroszországban tartott BRICS-csúcstalálkozón megmutatta: félre tudják tenni az évek óta tartó ellenségeskedést, és képesek harmonikus kapcsolatot kialakítani. Vlagyimir Putyin orosz elnök számára ez stratégiai győzelemmel ér fel – értékeli a helyzetet a Reuters.
Hszi és Modi öt éve nem folytattak hivatalos megbeszélést, tárgyalásuk a csúcstalálkozó egyik fénypontja volt. Putyin számára ez kapóra jön, hiszen demonstrálni tudja, hogy a Nyugat nem tudta elszigetelni Oroszországot az ukrajnai háború miatt.
A csúcs záróközleménye számos olyan projektet sorolt fel, amelyek célja a BRICS-országok közötti kereskedelem megkönnyítése – beleértve a blokkon belül formálódó alternatív fizetési rendszert. A szöveg aonban nem tartalmaz se részleteket, se határidőket. A világ két legnépesebb országának vezetője két nappal ezelőtt állapodott meg arról, hogy feloldják a himalájai határon négy éve fennálló katonai patthelyzetet.
A két ország és a két nép alapvető érdeke, hogy Kína és India helyesen fogja fel a történelem menetét és a kapcsolataik fejlődésének irányát
– mondta Hszi a CCTV kínai állami televízió szerint.
Válaszul Modi azt mondta Hszinek, hogy a békének és a stabilitásnak a határukon való fenntartása prioritás kell hogy legyen, és hogy a kölcsönös bizalom, tisztelet és érzékenység kell hogy legyen a kapcsolat alapja.
Üdvözöljük a megállapodást az elmúlt négy év során felmerült kérdésekben
– mondta Modi Hszinek a Doordarshan indiai állami televízió által sugárzott tudósításban.
Ezek diplomáciai közhelyeknek tűnnek, ám a két nagyhatalom évekig szóba se állt egymással. Az első számú vezetők ilyen gesztusai, nyilatkozatai történelmi fordulatatot vetítenek előre a két nagyhatalom viszonyában.
BRICS-történelem
A BRIC rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs akkori vezető közgazdásza, Jim O’Neill alkotta meg egy elemzésében, amely kiemelte Brazília, Oroszország, India és Kína hatalmas növekedési potenciálját ebben az évszázadban.
- Oroszország, India és Kína végül formálisan is megalakította a szervezetet, majd
- Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott hozzájuk.
- Szaúd-Arábia hivatalosan még nem csatlakozott,
- Törökország a közelmúltban adta be csatlakozási kérelmét.
A szervezet ma a világ népességének 45 százalékát, a világgazdaság 35 százalékát képviseli. A mostani, az oroszországi Kazanyban tartott csúcstalálkozó egybeesett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves washingtoni találkozójával – nyilván nem véletlenül.
Jim O’Neill, szerint a látszólagos összeborulás ellenére Kína és India viszonya korántsem válik felhőtlenné ezt követően.
Számomra úgy tűnik, hogy ez alapvetően egy szimbolikus éves találkozó, ahol a fontos feltörekvő országok összegyűlhetnek, és demonstrálhatják, hogy milyen jó valaminek a részese lenni, amiben nem vesz részt az USA
– mondta O’Neill a Reutersnek.
Az ukrán háború is napirenden volt – Putyin nem enged
Az orosz elnök több mint 20 vezetőt látott vendégül a Volga partján fekvő Kazany városában tartott, köztük a blokkba Törökország felvételét nemrég kérő Erdogan elnököt, de ott volt Maszúd Peszkian iráni elnök is. Modi a nyilvánosság előtt közölte Putyinnal, hogy békét akar Ukrajnában. Hszi zárt ajtók mögött tárgyalt az ukrajnai háborúról a Kreml vezetőjével, akárcsak az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zajed Al Nahjan sejk, aki felajánlotta, hogy közvetít a háborúzó felek között.
A csúcstalálkozó 43 oldalas záróközleménye a geopolitikától és a kábítószertől kezdve a mesterséges intelligencián át egészen a nagymacskák védelméig terjedt, de például csak egyetlen egy árva mondat szerepelt Ukrajnáról.
Elismeréssel vesszük tudomásul a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó releváns javaslatokat, amelyek célja a konfliktus békés megoldása párbeszéd és diplomácia útján
– áll a kazanyi nyilatkozatban.
A legkeményebb megfogalmazás a Közel-Keletre vonatkozott, tűzszünetre szólított fel a Gázai övezetben és Ciszjordániában, és elítélte a „humanitárius műveletek, létesítmények, személyzet és elosztópontok elleni izraeli támadásokat”.
Kína és India kibékítése stratégiai érdeke Vlagyimir Putyinnak.
A két feltörekvő, kontinensnyi ország vásárolja meg az orosz kőolajexport 90 százalékát, tőlük származik az orosz devizabevétel túlnyomó része. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után.
A csúcson részt vevő állam- és kormányfők ugyan kijelentették, hogy a BRICS intézményi fejlődését szeretnék elérni, arról azonban kevés szó esett, hogy a szervezet bővül-e, vagy nem. Putyin közölte, hogy több mint 30 állam jelezte érdeklődését a csoporthoz való csatlakozás iránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.