Von der Leyen saját titkosszolgálatot akar

Az Európai Uniónak fokozatosan ki kell építenie egy teljes körű hírszerző szervet, saját titkosszolgálatot, hogy jobban elháríthassa a külföldi szereplők által jelentett fenyegetéseket, és erőteljesebben reagálhasson a határain belüli kémkedésre – derül ki az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kért legújabb jelentés tervezetéből, amelyet a Bloomberg ismert meg.

A dokumentumot ismerő személyek szerint az új hírszerző szolgálat saját hírszerzési információkat gyűjtene az EU határain túlról érkező, a blokk egészét célzó fenyegetésekről. A cél a nemzeti ügynökségekkel való átfedések elkerülése, valamint az uniós intézmények ellen irányuló kémkedés szembeni fellépés elősegítése. 

Von der Leyennek saját titkosszolgálat kell 

Az év elején Von der Leyen megbízta a korábbi finn elnököt, Sauli Niinistót, hogy tegyen ajánlásokat arra vonatkozóan, miként lehetne javítani a blokk felkészültségét a különböző lehetséges válságokkal való szembenézésre. A jelentést várhatóan a jövő héten teszik közzé. 

Von der Leyen kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy az unió fokozza védelmi és biztonsági felkészültségét a növekvő kockázatok közepette, 

• ideértve az orosz ügynökségek által az EU keleti tagállamaiban folytatott tevékenységét, 
• a közel-keleti konfliktusok lehetséges továbbgyűrűzését, továbbá 
• a Kína keleti felemelkedésével kapcsolatos aggodalmakat. 

A blokk az új hibrid fenyegetésekkel is kénytelen valamit kezdeni, például az Oroszország és Fehéroroszország által az Európai Unióba küldött, a tagállamok destabilizálására irányuló migránsok hullámaival szemben. Brüsszel azt kifogásolja, hogy az EU-nak nincs megfelelő hírszerző szolgálata, így a tisztviselők a nyilvánosan elérhető forrásokat és a tagállamoktól kapott információkat elemzik. A jelentés szerint ez korlátozza az uniós intézmények képességét a potenciális fenyegetések észlelésére és a reagálásra.

A diplomaták is kémkednének

A hírügynökség információi szerint Niinisto valószínűleg javasolni fogja az unió Hírszerző és Helyzetelemző Központja megbízatásának kiterjesztését a titkosszolgálati műveletekre, valamint azt is, hogy ebbe a tevékenységi körbe bevonják az EU diplomáciai küldöttségeit. Az új központ más uniós szereplőkkel együtt kémelhárítási tevékenységet folytathatna, és a potenciális kockázatok kiemelésével támogathatná a politikai döntéshozókat.

A jelentés várhatóan azt is tanácsolja majd, hogy 

Arról nincs szó a tervezetben, hogy ebben a diplomáciai szempontból nagyon kényes helyzetben kinek a feladata lesz dönteni.

Borítékolható a tagállamok tiltakozása

Von der Leyen szándéka egy új uniós titkosszolgálat létrehozására borítékolhatóan heves tiltakozást vált majd ki a tagállamoktól. A két legfontosabb aggály: 

továbbá az is erősen valószínű, hogy az uniós országok nemzeti biztonsági ügynökségei vonakodnak majd megosztani saját minősített információikat a nyakukba ültetendő EU-s csúcs-titkosszolgálattal. A jelentés előkészítésében részt vevő tagállami képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzeti titkosszolgálatok között eddig is működött, sőt működik az információcsere. Brüsszel ezt azonban kevésnek gondolja, és emlékeztet a 2015-ös párizsi, illetve a 2016-os brüsszeli terrortámadásokra.

Uniós titkosszolgálat – de miből?

Nagy kérdés az is, hogy miből finanszíroznák az új intézményt. Az egyik javaslat szerint az Európai Beruházási Bank védelmi ágazatra vonatkozó finanszírozási körét terjesztenék ki. A jelentés várhatóan javaslatot tesz egy európai felkészültségi és készenléti beruházási tervre is, amely a különböző finanszírozási eszközöket vonná össze, miközben lehetővé tenné, hogy az uniós költségvetés egy részét biztonságra, védelemre fordítsák. 

– áll a jelentésben. 

Ez a javaslat várhatóan szintén ellenérzéseket vált majd ki a tagállamokban, részben azért, mert az uniós költségvetés kibővítése és felhasználása roppant kényes politikai téma, másrészt pedig a biztonsági, védelmi kiadások eddig szigorúan tagállami hatáskörben voltak.