A NATO-szövetséges tagállamok Magyarországra akkreditált nagykövetei és védelmi attaséi ma az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségén gyűltek össze, hogy megvitassák a magyar kormány nemrégiben bejelentett gazdasági „semlegességi” politikájának biztonsági vonatkozásait – közölte az USA budapesti nagykövete a követség honlapján.
A közlemény szerint David Pressman nagykövet a következőket mondta: „Magyarország újonnan bejelentett gazdasági »semlegességi« politikája, valamint Moszkvától és Pekingtől való növekvő függősége biztonsági következményekkel jár az Egyesült Államok és az euroatlanti érdekek szempontjából. Nagyra értékeltük a lehetőséget, hogy szövetségeseinkkel megvitassuk Magyarország új politikáját. Az a tény, hogy szükség volt egy szövetséges »semlegességi« politikájáról szóló vitára, önmagáért beszél” – közölte konkrétumok említése nélkül a magyar kormánnyal korábban is gyakran konfliktust kereső nagykövet.
A politikai pofonokba előszeretettel belerohanó nagykövet figyelmen kívül hagyta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminszter október közepi közlését, amelyben egyértelműen elmondta, mit jelent a gazdasági semlegesség. A szakminiszter közlése szerint „az amerikai működő tőke nagy szerepet játszik a magyar gazdasági semlegesség garantálásában”. Szijjártó Péter a USHBC kerekasztal-beszélgetésén ismertette a gazdasági semlegesség stratégiáját, amely azt jelenti, hogy a kormányzat mind keleti, mind nyugati irányból szeretne beruházásokat vonzani az országba. Mint mondta:
Nem válogatunk a befektetők között nemzetiségük alapján. Nem zárjuk ki csupán a származásuk miatt az együttműködést bizonyos vállalatokkal. És ha most megnézik a magyar gazdaság tájképét, akkor azt látják, hogy egyfajta találkozási pontjává váltunk a keleti és a nyugati gazdaságoknak
– jegyezte meg. Szijjártó rámutatott, hogy Magyarország a világ azon három országa között van, ahol mára mind a három német prémium autómárka gyárral rendelkezik, és eközben a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött, méghozzá elsősorban az erős német jelenlét miatt.
Az amerikai nagykövet már foglalkozott idén Magyarország és a NATO kapcsolatával mégpedig március közepén, amikor megemlékezett arról, hogy hazánk 25 éve, 1999. március 12-én csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, a NATO-hoz. Akkor valamilyen kicsinyes rendszámtáblás problémát vetett fel, és azt is kifogásolta, hogy a magyar kormány ellenségként hivatkozott az Egyesült Államokra. Szijjártó erre reagálva azt mondta, a közlést „egy baloldali politikai aktivista nyilatkozataként” kell értékelni. Ezzel összefüggésben pedig arra emlékeztette az amerikai nagykövetet, hogy miközben ő a NATO-n belüli bizalom aláásásáról beszél, aközben a magyarok sok honfitársát menekítették ki Afganisztánból a kivonuláskor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.