Így finanszíroznák a klímaváltozás elleni küzdelem bődületes költségét

A klímaváltozás megfékezése bődületes pénzeket emészt fel, amit a szegényebb országok képtelenek fedezni, miközben a gazdag országok nagylelkűségére sem számíthatnak a kellő mértékben, ezért újabb és újabb ötletek merülnek fel arra, hogy hogyan lehetne a költségeket finanszírozni.

Új forrásokra van szükség

Az innovatív megoldások egyik élharcosa Mia Mottley barbadosi miniszterelnök, aki az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban tartott COP29 klímacsúcson szólalt fel kedden, és többek között olyan javaslatokat fogalmazott meg, mint a drágább repülőjegyek az üzleti utazóknak, az értékpapír-kereskedelmet sújtó terhek vagy épp tonnánként 5 dolláros karbonadó. A karibi szigetország vezetője nem vetné el a tengeri szállítási vállalatok, légitársaságok vagy épp a fosszilis tüzelőanyagok adóterheinek emelését sem – jelenti a Bloomberg. Mottley szerint ezekből a forrásokból évi 350 milliárd dollár jöhet össze, a háromszorosa annak, amit a gazdag országok közpénzből erre a célra szánnak.

A barbadosi vezető szavainak külön sújt adott, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mellett beszélt, akinek országában a közelmúltban pusztított halálos áradás, jelezve a szélsőséges időjárási események szaporodása miatti kockázatokat. A panelbeszélgetésen Wopke Hoekstra klímaügyi európai uniós biztos is részt vett.

A fejlett országok biztosan nem adnak elég sok pénzt a globális délnek

Sanchez ugyancsak támogatja a fosszilis tüzelőanyagokat terhelő adókat, míg a G20 idei elnöke, Brazília a milliárdosok megadóztatásáról indított vitát. A spanyol miniszterelnök szerint a fosszilis energiahordozókat terhelő adók növelésének elmulasztása indirekt módon a szektor támogatását jelenti.

Az átmenethez szükséges több ezer milliárd dolláros összeg elérésében azonban a legoptimistább megfigyelők sem reménykednek. Barbados, Franciaország és Kenya vezeti azt a kezdeményezést, mely szerint a szennyezőknek kellene fizetniük, miközben igyekeznek a pénzügyi szektor forrásait is mozgósítani. A tervek szerint most olyan elképzeléseket kell találni, melyeket majd a jövő évi brazíliai klímacsúcson, a COP30-on vitatnak meg.

A klímaváltozással kapcsolatos tervek legnagyobb finanszírozója, az EU is egyre inkább fiskális korlátokba ütközik, ezért új megoldásokat keres. Hoekstra szerint ezt főként a légi közlekedés jelentheti, amely nyilvánvalóan a rossz irányba halad a karbonkibocsátás terén. Ráadásul az is elmondható általánosságban, hogy a bolygó gazdagabb része repül sokat, ezért érdemes szerinte elgondolkozni a szektor fokozottabb adóztatásán, ami további szolidaritást vihet a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásába.