Trump győzelme miatt aggódnak a NATO-tagországok – Rutte rugalmassága sokat segíthet még

Mark Rutte, a NATO főtitkára gratulált Donald Trumpnak a győzelméhez, de a mosolya nem feltétlen őszinte. Trump győzelme ugyanis aggodalmat kelt az európai NATO-tagországok körében, különösen a védelmi kiadások és Ukrajna támogatása kapcsán. Az európai vezetők üdvözölték Trumpot, de hangsúlyozták, hogy megvédik Európa érdekeit.

Trump kampányában többször bírálta a NATO-t, amiért az Egyesült Államok szerinte túlságosan nagy arányban járul hozzá az észak-atlanti szövetség költségvetéséhez, míg az európai országok keveset költenek a védelemre. 

Mark Rutte elismerően szólt Trump győzelméről, és kihangsúlyozta, hogy egy erősebb, nagyobb és egységesebb szövetség fogadja majd az új elnököt. Rutte rámutatott a globális kihívásokra, mint például az egyre agresszívebb Oroszország, a terrorizmus és a Kínával való stratégiai versengés. A NATO tagországai közül 23 várhatóan idén eléri, hogy a GDP legalább 2 százaléka a védelmi kiadás legyen, szemben az egy évtizeddel ezelőtti három országos aránnyal, amely részben Trump korábbi nyomásgyakorlásának, de főként az orosz–ukrán háborúnak köszönhető – írja az Euronews.

Rutte rugalmassága lehet a kulcs a Trumppal való együttműködéshez

A pragmatizmus fontossága kiemelt szerepet kap az európai vezetők részéről Trump visszatérése kapcsán. Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke figyelmeztetett, hogy Európának készen kell állnia megvédeni saját érdekeit és barátait. Úgy véli, Európának mindent meg kell tennie a NATO fenntartása érdekében, mivel a szövetség előtt kemény évek állnak. A holland vezetőt, Ruttét „Teflon Mark” néven ismerik rugalmassága és politikai ügyessége miatt, amely már korábban is lehetővé tette számára, hogy jól kijöjjön Trumppal.

Ugyanakkor az amerikai adósságválság növekvő kihívásokat jelent, különösen Trump adó- és kiadási tervei miatt, amelyek várhatóan még tovább növelik az állami adósságterhet. Az európai tagállamok közül Németország és Franciaország elérte a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, miközben Oroszország és Ukrajna szomszédságában fekvő országok, mint

• Észtország,
• Finnország,
• Románia,
• Magyarország,
• és Lengyelország,

növelték védelmi költségeiket. Lengyelország például az elmúlt évtizedben megduplázta védelmi kiadásait, és jövőre GDP-jének 5 százalékát tervezi erre fordítani, ezzel az egyik legnagyobb hozzájárulóvá válva.

Trump NATO-hoz való hozzáállása különösen aggasztja Ukrajna támogatóit. Az új NATO-főtitkár célja, hogy biztosítsa Ukrajna folyamatos támogatását, amely idén várhatóan 40 milliárd eurót tesz ki. Trump ugyanakkor többször bírálta a Biden-adminisztráció által Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét, és arra utalt, hogy elnökként másképp kezelné a helyzetet. 

Az európai országok ezért egyre nagyobb szerepet vállalnak Ukrajna támogatásának koordinálásában, hogy felkészüljenek egy esetleges Trump-elnökség által előidézett változásokra. A Trump körül formálódó nacionalista és protekcionista irányvonal, amelyet egyes elemzők izolacionistaként írnak le, fokozza az aggodalmakat NATO és a globális biztonság jövője kapcsán.