Ukrajna Trump-sokk alatt: Zelenszkij már nem olyan fontos

Egyelőre sok a bizonytalanság abban, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye milyen hatással lesz az ukrajnai katonai helyzetre, valamint a háborúval kapcsolatos tárgyalásokra. Donald Trump ugyanis eddig nem tett egyértelmű nyilatkozatot az ukránok ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök már gratulált a választási győzelméhez, miközben sebtében összetrombitálta a Valdai Fórumot, válaszul (és ellensúlyként) az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójára.

Ukrajna: Zelenszkij helyzete, fontossága megváltozott – és az országáé is

Trump kijelentette: hajlandó a tárgyalásokra Putyinnal, így a világ két meghatározó, nukleáris fegyverekkel felszerelt hatalma – amelyek a földkerekség atomfegyverkészletének több mint 90 százaléka felett rendelkeznek – remélhetően hamarosan tárgyalóasztalhoz ül, bár Ukrajna várhatóan csak az egyik eleme lesz a megbeszéléseknek az elemzők szerint.

Eközben Kijevben a hivatalos vezetés azt a látszatot kelti, mintha semmi lényeges nem történne: a háború és az országot érintő ügyek az eddigi mederben folynak tovább. Pedig ez egyáltalán nem így van. Volodimir Zelenszkij elnök helyzete megváltozott, kénytelen szembenézni személye és Ukrajna fontosságának csökkenésével. Még a korábban egyértelműen ukránbarát CNN is figyelmeztet: „Ukrajna kénytelen lesz szembesülni a brutális Trump-valósággal, amelyről korábban azt remélte, sohasem fog bekövetkezni.” 

Hogy Kijev mennyire nem készült fel erre a „szembesülésre”, azt Zelenszkij minapi budapesti beszéde jelezte. Mint azt a Die Zeit tudósítása megjegyzi, az ukrán elnök „vehemensen visszautasított” minden olyan – Oroszországgal kötendő – tárgyalásos javaslatot, amely „engedményeket” tartalmaz. 

Ahogy azt már említettük: Donald Trump eddig még nem nyilatkozott Ukrajna-ügyben, noha korábban azt állította, hogy 24 órán belül befejezi a háborút, ha elnökké választják. Egyelőre csak tanácsadói köréből kiszivárgott, ellenőrizetlen hírek keringenek az éterben arról, hogy „800 mérföldes” (körülbelül 1300 kilométer) demilitarizált zónát létesítene Ukrajna és Oroszország között. Ám az ördög itt is a részletekben van.

Nem ismert ugyanis, hogy ez a zóna hol húzódna, milyen széles lenne. Első blikkre nagyon hasonlít arra a demilitarizált, illetve csökkentett katonai jelenlétet megengedő zónára, amely 2014-től egészen az oroszországi támadás bekövetkeztéig, 2022. február 26-ig létezett az akkor még csak két „szakadár”, a donyecki és a luganszki – úgynevezett – népköztársaságok, illetve a velük határos, ukrajnai kormánycsapatok által ellenőrzött területeken.

Azaz könnyen lehet, hogy az új Ukrajna-megoldás tartalmazza majd a Minszk I. vagy a Minszk II. egyes elemeit. Mint a The Wall Street Journal kiemelte: Trump pozíciója élesen különbözik Biden elnökétől (aki szerint addig küldik a fegyvereket Kijevnek, amíg szükséges). A jövőbeli elnök tanácsadói egy legalább 20 éves türelmi periódust javasolnak Ukrajna számára, mielőtt felvennék a NATO-ba.

Oroszországnak is problémát okoz Trump elnökké választása

Azt követően, hogy bizonyossá vált, Donald Trump lesz Amerika következő elnök, az ukrán hrivnya árfolyama elindult lefelé a két vezető nyugati valutával, a dollárral és az euróval szemben. Ugyanakkor 

Egyelőre tehát nincs jele annak, hogy Kijev hivatalosan is tudomásul venné: a helyzet gyökeresen megváltozhat – akár napok alatt.   

Közben legalább két problémát okoz Oroszországnak Trump elnökké választása, Alekszandr Baunov, a Carnegie Politika című orosz nyelvű médium főszerkesztője szerint. 

1. (A katonailag nyerésben lévő) Moszkvának, pontosabban Putyinnak most nem jönne jól szinte semmilyen, a nyugati vezetők által elképzelt ukrajnai békejavaslat, mert valamennyi nagyon távol áll Oroszország elképzelésétől. Mindenekelőtt egyik sem tartalmazza az orosz elnök számára kulcsfontosságú záradékot arról, hogy Ukrajna semmiképpen sem léphet be a NATO-ba. Enélkül pedig Oroszország vélhetően addig háborúzik, amíg eléri ezt a célt. És a hadi helyzet egyre inkább az oroszoknak kedvez. Amerikában a január 20-ig hatalmon lévő demokrataapparátus szerint még hatmilliárd dollár van a Biden-segélykeretben. 
2. A második nagy kihívást a várható Putyin–Trump-közeledés jelentheti Moszkvának. Ez ugyanis Baunov és a Carnegie Alapítvány többi oroszországi helyzetelemzője szerint rombolja az orosz vezető imázsát a Globális Dél tagjai előtt.   

A németek a saját sebeiket nyalogatják

Ráadásul Kijev nem vesz tudomást a létét fenyegető másik nagy veszélyről, a német kormányzat összeomlásáról sem. Az Ukrajnának támogatást ígérő  – de a német tervezésű-gyártmányú, kategóriájában a világ legjobbjának tartott Taurus mintájú cirkálórakétát nem adó – Olaf Scholz kancellár de facto már nem vezeti az országot.

Berlin még hetekkel az összeomlás előtt nagystílű nyilatkozatokat tett, hogy Trump győzelme, a Nyugat ukrajnai segélyezési szerkezetének megroggyanása esetén az USA helyébe lép, és Ukrajna legnagyobb támogatója lesz. Erről egyelőre azonban szó sem esik: a németek inkább készülődnek a jövő év elején esedékes rendkívüli választásokra, az új kormány és kancellár hivatalba lépésére.