A depresszió az első tünete is lehet a gyógyíthatatlan betegségnek

Számos betegség okozhat demenciát, többek között az Alzheimer-kór is, ami a demens betegek mintegy háromnegyedét érinti. Az Alz­heimer-kór esetén elsősorban a memória sérül, azon belül az új dolgokat jegyzi meg nehezebben a beteg, illetve a napi teendőket felejti el a könnyen, például egy megbeszélt találkozót. De jellemző a gyakori dekoncentráltság is; míg másnál az alvászavar, a szorongás vagy a nyugtalanság hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valami baj van.

A depresszió sokszor az egyik első szimptómája az Alzheimer-kórnak – mondta Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának neu­rológus-pszichiáter szakorvosa –, és ez később is gyakran társul a betegséghez. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalabb korban vagy középkorúként átélt depressziós periódusok rizikótényezőként jelentős szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.

Több százezer beteg lehet Magyarországon

Becslések szerint a „felejtés betegsége” mintegy 36 millió embert érint a világon. Magyarországon is legkevesebb 150-200 ezer beteg lehet.

Az Alzheimer-kór a tudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, de az időben megkezdett kezeléssel a lefolyása lassítható lenne. Csakhogy keveseknél ismerik fel a betegséget, emiatt csupán az érintettek alig néhány százaléka kap gyógykezelést.

A betegség egyik legjellemzőbb tünete a demencia vagy szellemi hanyatlás, ami a megismerési és gondolkodási funkciók súlyos károsodásával jár. Ha például a figyelem, a koncentráció, a megjegyzés, az írás vagy az ítélet­alkotás olyan mértékben sérül, hogy az a mindennapi életvitelt jelentős mértékben akadályozza, akkor gyaníthatóan demenciában szenved a beteg – mondta a szakorvos.

Ennek az előzménye lehet az enyhe kognitív zavar, amikor már van valamiféle károsodás a gondolkodási, megismerő funkciókban, de nem olyan súlyos, hogy a munka elvégzését, a családi életet vagy az érdekérvényesítést akadályozza. Ha valaki elfelejt bizonyos dolgokat, de kis cetlikre felírva emlékeztetni tudja magát a teendő elvégzésére, akkor enyhe kognitív zavarban szenved. Azért fontos ezt időben felismerni, mert az esetek egy részében később demencia alakulhat ki belőle.

A tartós stressz növeli a kialakulás veszélyét

Egy régebbi, több évtizeden át tartó svéd kutatásból kiderült, hogy ha egy középkorú embert tartós stressz ér (például válás, megözvegyülés, munkahelyének elvesztése), az 21 százalékkal növeli az Alz­heimer-kór és 15 százalékkal bármilyen demencia kialakulását.

Az Alzheimer-kór egy progresszív betegség, a kezdeti enyhe panaszok kinél lassabban, kinél gyorsabban, de egyre súlyosabbak lesznek. Az időbeli lefolyás viszont nagyon eltérő: 5 és 15 év között változik, kinél mennyire gyors lefolyású a betegség.

Fiatalabbaknál, 50 év alatt nagyon ritka ez a betegség, de előfordul. Elsősorban a genetikailag meghatározott Alz­heimer-kór kezdődik fiatalabb korban, ez pedig a páciensek 5-10 százalékára jellemző. A 65 év felettieknél 1 százalék körüli az előfordulási gyakorisága, majd 5 évente duplázódik.

Jelenleg 47 millió demens ­beteg él a világon. Számuk 2050-re megháromszorozódhat, elérheti a 135 milliót is. A közelmúltban megjelent statisztikák alapján például az Egyesült Államokban a demencia miatti halálozás növekedett a legnagyobb mértékben, Angliában és Walesben is ez vált az első számú halálokká. Ez világszinten igaz, de területileg erős eltérések vannak – mondta el a neurológus.

Jelenleg csak lassítani lehet a kór lefolyását

Nagyon fontos lenne, hogy minél előbb orvoshoz kerüljenek a betegek, és a lehető leghamarabb megkezdődhessen a kezelés – mondta a neurológus, ezért azt tanácsolja, hogy inkább kérjen valaki feleslegesen kivizsgálást, mint hogy túl későn diagnosztizálják a betegséget.

Az Alzheimer-kórt csak különféle képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) lehet diagnosztizálni, akkor sem teljes biztonsággal. Csak úgynevezett valószínűségi diagnózist lehet felállítani.

A teljesítményromlás kezelhető

A betegségnek csak a tüneteit lehet kezelni, sajnos magából az Alzheimer-kórból a tudomány jelenlegi állása szerint nincs mód a kigyógyulásra. Az elmúlt évtized kutatásai egyelőre nem valami eredményesek, de rengeteg kísérlet folyik, dolgoznak például egy oltóanyag kifejlesztésén is. A tüneti kezelésre mindenesetre számos gyógyszer létezik, és ezek hatékonyak is.

A diagnózis utáni első szakaszban általában mindenképpen javul a páciens közérzete, kevesebb panaszt okoznak a kellemetlen tünetek – mondta Hidasi Zoltán. A szellemi teljesítményromlást is lehet gyógyszeresen kezelni, és a pszichológiai problémákat, mint amilyen az alvászavar vagy a szorongás, még ennél is hatékonyabban lehet orvosolni.

Csökkenthető a rizikó

Az Alzheimer-kór kialakulásában döntően nem örökletes tényezők játszanak szerepet, ellenben több olyan rizikó­tényező is van, ami kiválthatja a betegséget. Éppen ezért fontos lenne kezelni a magas vérnyomást, a cukor­betegséget és a depressziót is. A demencia megelőzésében bizonyítottan nagy szerepe van a szellemi és a fizikai aktivitásnak, főleg időskorban, valamint a társas kapcsolatok fenntartásának is.

Az étkezésnek is hatása lehet a betegség kialakulására. A mediterrán étrend megakadályozhatja vagy késleltetheti a betegség első tüneteinek a megjelenését, de erre nincsenek egyértelmű orvosi ajánlások.

30 éve figyel a világ erre a betegségre

A betegséget először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben, de az „évszázad betegségének” is kikiáltott Alzheimer-kór az 1990-es években került a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy Ronald Reagan amerikai elnök is ebben a betegségben szenvedett.