Bérfelzárkóztatás és életpályamodell a megoldás

Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. De legalább ilyen fontos az OKJ-s, és a BSc vagy MSc fokozattal rendelkező szakdolgozók arányának növelése.

A MESZK elnöke szerint kiindulási pontnak kell tekinteni a szakdolgozói bérfelzárkóztatás folytatását és az életpályaelemek bevezetését.

Lényeges az egészségügyi szakdolgozók nyugdíj melletti foglalkoztatása kapcsán az engedélyezés lerövidítése, a korlátozás feloldása.

Továbbá csökkenteni kell a munkavállalók napi, heti és havi terhét, ezt a létszám emelésével és innovatív technológiák bevezetésével lehet elérni. Népszerűsíteni kell a pályaválasztás előtt állók körében az ápolói, szakdolgozói életpályát. Szükséges az egészségügyi szakképzés és a felsőoktatás területén a hiányszakmák ösztöndíjrendszerének a felülvizsgálata, a kiemelt területeken az ösztöndíj nagymértékű emelése.

A minimumrendelet megteremtéséről Balogh Zoltán elmondta: az egészségügyi ágazatban valamennyi munkáltató számára olyan iránymutató minimum-feltételrendszert kell teremteni, amely igazodik a hazai képzések rendszeréhez, az új képzési szintekhez és az ellátandó feladatok változatos világához.

Nem adminisztratív módszerekkel kell kialakítani az új szabályozókat, hanem lépcsőzetesen bevezetendő szakdolgozói keretszámokat kell meghatározni.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható