Leszámolnának az amalgámmal

Nemzeti tervet dolgozott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a fogászati amalgám használatának fokozatos csökkentése érdekében, amelynek arányát

2030-ra 1 százalékra kell korlátozni az uniós direktíva szerint. Magyarországon van még olyan megye, ahol a fogorvosok több mint 5-7 százaléka töm amalgámmal is.

Ezt a tömőanyagot Magyarországon korábban elsősorban az alacsonyabb ár miatt választották a fogorvosok, de 2019. január 1. óta már csak kapszulás amalgámot használhatnak, ennek az ára pedig megegyezik a korszerű kompozitokéval – mondta a Világgazdaságnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Közölte, hogy az ő keszthelyi rendelőjében már legalább tíz éve nem használnak amalgámot.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felmérése szerint 2018 novemberében 6933 magán- és közfinanszírozott fogorvosnak volt működési engedélye. Közülük 988 szolgáltató küldött vissza kiértékelhető adatot, eszerint mintegy 71 százalékuk dolgozott fogászati amalgámmal 2016 és 2017 között, de az új amalgámtömések aránya csökken. 2013-ban az összes tömés mintegy 11 százalékát tette ki az amalgám, 2018-ban a 4 százalékát, ezek a tömések szinte kizárólag a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott rendelőkben készülnek.

Ahhoz, hogy az amalgámtömések kifúrásakor képződő port kivonják a szennyvízből, egy amalgámszeparátorra van szükség, egy-egy ilyen gép becsült ára egymillió forint. Mivel nincs minden NEAK-finanszírozott fogorvosi rendelőben ilyen eszköz, az Emmi járásonként 174, fővárosi kerületenként pedig 23 szeparátorral akarja felszerelni a rendelőket összesen 197 millió forint értékben.

Az NNK felmérésében részt vevő szolgáltatók 13,7 százaléka jelezte, hogy rendelkezik amalgámszeparátorral. A kutatás szerint évente Magyarországon körülbelül 50 kilogramm amalgámhulladék keletkezik, azaz nem jelentős mennyiség. Ezért Nagy Ákos szerint nem is erre kellene sok százmilliót költeni, és az sem életszerű, hogy a betegeket „amalgámkiszedő helyre” utaztatják. A NEAK-finanszírozott rendelőknek nagyobb szükségük lenne olyan sterilizátorra – B típusú autoklávra –, amellyel a kézi darabokat – fogászati turbina, ultrahangos fogkő-eltávolító – lehet sterilizálni. A MOK alelnöke szerint megfelelő eszközvásárlás és amortizációfinanszírozás mellett a rendelők a szükséges eszközöket be tudnák szerezni.

Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után a betegek száma körülbelül a harmadára esett az alapellátó fogászati rendelőkben. Szeptembertől visszatér a NEAK az átlagfinanszírozás helyett a teljesítményalapú finanszírozáshoz. Nagy Ákos kiemelte: a fogászati protokoll és a teljesítményrendszer nincs összehangolva.

Két beteg között ugyanis 15 perces szünetet kell tartani a rendelőben, de ez a szünet a teljesítményrendszerben nem jelenik meg. Ha a szolgáltató erre a negyedórára valós teljesítményt jelent a NEAK-nak, akkor protokollt szeg, ha pedig fiktívet, akkor költségvetési csalást követ el.

A problémát már jelezték a szaktárcának is.