Napról napra elviselhetetlenebbé válik hazánkban a poloskainvázió, ezzel szinte minden magyar tisztában van. De azt már kevesen tudják, hogy a gondot összesen kettő, tömegével megjelenő faj okozza: a zöldes színezetű vándorpoloska és a barnás mintázatú márványospoloska. Ezek a bogarak csupán néhány éve jelentek meg az országban, de egyedeik roppant mértékben elszaporodtak. Hogy a bogarak ellen hogyan lehet hatékonyan védekezni, azt már nagyon sokan vizsgálták, ugyanakkor megoldást senki nem talált még. Jó hír viszont, hogy a kérdéssel a Magyar Tudományos Akadémia növényvédelmi kutatói is dolgoznak, akik egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén dolgoznak.
A két poloskafaj elterjedése jelentős károkozással jár: mind a vándorpoloska, mind a márványospoloska sok tápnövényű kártevő, amely valósággal ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is.
A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett károkozás sem,
hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.
„Jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni a poloskák ellen. Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó példányokat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak” – figyelmeztet Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.
Rossz hír, hogy a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében.
A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét (a jelenség ugyanaz lenne, ha lenne a két fajnak természetes ragadozója).
Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt. Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat
– magyarázza a szakember. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Pontosan azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessennek ki.
A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd
– teszi hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.