A digitális forradalom nem tudja legyőzni a könyveket

Milyen tendencia tapasztalható az elmúlt években a Magyarországon értékesített könyvek számát illetően?

Az Alexandra-válság után lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható a könyvkereskedelemben. Nagyobb mértékű a növekedés az online értékesítésben, de a könyvesboltok forgalma sem csökkent. Az online vásárlást egyre többen választják kényelmessége, illetve a gyakori árengedmények miatt, ám az online és az offline piac gyakran kiegészítik egymást, az emberek egy része előbb a könyvesboltba megy megnézni a kínálatot, beleolvasni a könyvekbe, majd a neten rendelnek. A kiadott könyvek száma évről évre növekszik, általánosságban el lehet mondani, hogy sokkal többféle könyv jelenik meg a piacon, de a nyelvi korlát miatt nem nagyon tud bővülni a körülbelül 4 milliós magyar nyelvű piac, így az egyes könyvekre eső példányszámok viszont radikálisan csökkennek.

Mi számít napjainkban jó eladási számnak?

A húszezres szám már a sikerlisták első felére repíti a szerzőket, de tízezres eladott példányszámmal is be lehet kerülni a top 10-be. Megvannak az állandó sikerműfajok, ugyanakkor az is jellemző, hogy a mai könyvek már átlépik a klasszikus tematikus besorolásukat, az olvasók pedig már leginkább több kulcsszavas kereséssel keresnek könyveket, nem tematika szerint.

A legutóbbi évben összesen hány darab értékesített példányról beszélhetünk?

2018-as adataink nincsenek, de a trendek azt mutatják, hogy a válság óta átlag évi 2 százalék körüli növekedés volt jellemző. A növekedés üteme változó az egyes műfajokban. Évek óta nő a gyerek és ifjúsági irodalom eladási aránya, ez a húzóágazat, itt a növekedés 4 százalék körüli. Szintén erőteljes a növekedés az ismeretterjesztő kategóriában, ez azonban abból is származik, hogy a tematikus határok elmosódtak, s a régi besorolás szerint számtalan egyébként nagyon különböző műfajú könyvet sorolnak a kiadók ebbe a kategóriába. A harmadik, stabilan erős műfaj a szépirodalom, amelynek a piaci részesedése kisebb ingadozásokkal évek óta stabilnak mondható.

A magyar olvasóközösségre nagyjából mi a jellemző? Melyik korosztály vásárolja a legtöbb könyvet?

A magyar olvasóközönség sok tekintetben hasonlít az európai olvasóközönséghez. Az európai országok olvasói körében népszerű szerzőket itthon is keresik, de e mellett Magyarországon van egy jelentős tábora a kortárs magyar irodalomnak.

Ha a tipikus magyar könyvvásárlót kellene jellemezni, azt mondanám, hogy a 40-es nő a jellemző, de az is igaz, hogy ők azok, akik az egész családnak vásárolnak, tehát a statisztikák ilyen értelemben kicsit a nők javára húznak. Általában igaz, hogy több könyvet vásárolnak a diplomások, a városban élők, a nők és a negyvenesek. A fiatal generáció esetében az olvasási szokások változtak meg, nem feltétlenül a papír alapú könyveket olvassák, viszont olvasnak az interneten, és a blogokat is szeretik. Kétségtelen, hogy a felgyorsult világ, a digitális eszközök elterjedése visszaveti a könyvolvasást a fiatalok körében, de ebben nagyon felelőssége van az oktatásnak, amelynek feladata lenne a kortárs kultúra bekapcsolása a tananyagba, ami segítene abban, hogy élményként és ne kötelezettségként tekintsenek az olvasásra.

Mely műfajokat szeretik a magyarok leginkább, miből adják el a legtöbbet?

A műfaji választások mindig tükrözik egy kicsit egy társadalom állapotát. A ’90-es évek óta népszerűek azok a műfajok, amelyek a hétköznapi valóságból való menekülést jelentik az olvasónak: ilyenek a fantasy művek, a sci-fi, a Harry Potter könyvek. Magyarországon ebben az időszakban az toplisták élén Lőrinc L. Lászlót találtuk. A társadalom egy másik állapotát, a problémákkal való egyéni szembenézést tükrözi az utóbbi évek egyik jellemző tendenciája: a non fiction kategórián belül egyre népszerűbbek pl. az önfejlesztő vagy a how to do yourself típusú könyvek. Határozott és ellentétes irányú tendencia az elmúlt években bizonyos szakkönyvek, lexikonok, szótárak radikális háttérbe szorulása, aminek az az oka, hogy az interneten gyorsabban, frissebb információkhoz juthatnak hozzá.

A tinikre, iskolások mennyire könyvmolyok? Igazolható, hogy a fiatalokat felfalja a digitális forradalom és a könyveket számítógépre, mobiltelefonra cserélik?

A digitális kultúrán felnövekvő nemzedék is olvas, legfeljebb mást és másként. A klasszikus értelemben vett könyvmoly kifejezés biztosan nem áll a tinikre, mert a Z nemzedék olvasási szokásaiban sokkal nagyobb szerepet kap az internet és a digitális eszközök az olvasmányélményeikben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne olvasnának könyveket. Időről-időre vannak fellendülések e tekintetben, gondoljunk csak a Harry Potter-könyvek, a vámpír történetek vagy épp némely sci-fi szerzők munkáira. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy az élményszerű olvasás létezik a fiatalok körében, viszont fontos, hogy 10 éves koruk után is a saját kortárs kultúrájukhoz kapcsolódó könyveket olvashassanak. Nemzedékek nőttek fel ugyanazokon az egyébként egyik generáció számára sem könnyen emészthető kötelező iskolai olvasmányokon, amelyek nagy mértékben tántorították el az olvasástól a fiatalokat.

Hogyan változik az e-bookok vagy hangos könyvek eladása? Mi a tapasztalat a digitális kiadványokkal kapcsolatban?

A hangoskönyv egyelőre nem képes kiszorítani a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, általában csak autóvezetésnél, a hosszú kilométerek egyhangúságának oldására választják ez az élményt. Jelenleg a nyomtatott könyvek egyeduralma jellemző a piacon, ha a legális beszerzést vesszük alapul. Az e-bookok forgalma nem jelentős, de a jövő egyértelműen ezekről szól, hiszen az előállítás költségei, a környezetvédelmi szempontok, illetve az új, digitális generáció felnövése ezt jósolja. A jelenleg még érvényben levő szabályozás, valamint az erős tradicionális olvasási szokások miatt a digitális könyvek forgalma elenyésző, piaci részesedése 2 százalék alatti. Ennek egyik oka a szokásokra vezethető vissza, a fő vásárló korosztály ugyanis a papíralapú könyveken nőtt fel, szereti kézbe venni, megszagolni, lapozgatni a könyvet. A másik ok gazdasági, hiszen az e-könyvek áfája nem csökkent (27 százalék – a szerk.), s nincs olyan jelentős különbség a papír alapú könyvek és e-könyvek ára között. A másik visszahúzó tényező az e-könyvek elterjedése kapcsán az ingyenes, illegális letöltési lehetőségek nagy száma. Az olvasók egy nagy része jóhiszeműen követ el illegális cselekményt a letöltéssel, csak mihamarabb és olcsóbban hozzá akar jutni a kedvenc írója könyvéhez, a többség nem gondol abba bele, hogy a kedvenc szerzőjének okoz ezzel kárt, s valójában követ el ő maga bűncselekményt.

Mit lehet tenni ez ellen?

Az MKKE tervezi, hogy az állami szervek és civil szervezetek bevonásával a közeljövőben egy társadalmi célú kampányt indít, amelyben kezdeményezné a Parlamentben, hogy az Európai Parlament tavaly ősszel elfogadott javaslata szerint az e-könyvek áfáját csökkentsék a papíralapú könyvek áfa szintjére (5 százalék – a szerk). Ezen felül felvilágosító kampánnyal, civil szervezetek, önkormányzati és állami szakintézmények bevonásával magyaráznák el a torrentező olvasóknak, hogy miért kontraproduktív hosszú távon az illegális letöltések gyakorlata.

A vásárlók nagy része sokszor luxuskiadásnak tarja a könyvvásárlást. Mi az oka annak, hogy ilyen borsos áron mérik a könyveket?

Ha az emberek anyagilag megszorulnak, először a könyvekről mondanak le, valóban nem tartoznak az alapszükségletek körébe. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy azok, akiknek van pénze könyvet vásárolni, más kevésbé árérzékenyek, kifizetik a magasabb árat is a vágyott könyvért. A könyvek árában sok ember munkája van benne, az ár jelentős hányada azonban a kereskedőé, de ebből fizetik a szerzői jogdíjat, a nyomdát, a kivitelezés egyéb munkálatait, úgy mint korrektúra, lektorálás, borító tervezés, tipográfia.

Mi várható a héten kezdődő Könyvfesztiválon?

Huszonnégy ország 145 kiállítója, 400 esemény, program, dedikálás. A Könyvfesztivál iránt évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a kiadók részéről, akik ilyenkor rukkolnak elő újdonságaikkal. Különösen a külföldi szerzőjű művek megjelentetését inspirálja a Könyvfesztivál, míg az Ünnepi Könyvhét a kortárs magyar szerzők művei kiadásának kedvez.

Nagyjából milyen forgalmat generál a Könyvfesztivál, milyen hatással van a piacra?

A Könyvfesztivál, az Ünnepi Könyvhét és a Karácsony a három igazi forgalomgeneráló esemény. A könyvesboltok forgalma november-december során a legnagyobb, a kiadók közel az éves forgalmuk negyedét ekkor bonyolítják le. A második felpezsdítő esemény az Ünnepi Könyvhét nyár elején, amikor nagyjából sikerül az év első hónapjaiban jellemző forgalom visszaesésből felállni. Általánosságban elmondható, hogy az év első négy hónapjában pang a piac, a Könyvfesztivál tulajdonképpen beindítja azt a pezsgőbb szakaszt, ami aztán az Ünnepi Könyvhéten éri el az első félévi csúcspontját.