Eltántorította a Brexit a magyarországi diákokat az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeitől, holott ezek nagyon népszerűek voltak idehaza az utóbbi években – többek között ez derül ki az Engame Akadémia friss, nem reprezentatív felméréséből.
A diákok számára alternatívát azok az országok jelenthetnek, amelyek szintén magas színvonalú oktatást biztosítanak, azonban kedvezőbb anyagi feltételek mellett.
Körülbelül 15 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben a 2019/2020-as tanévben, miközben idehaza – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – 247 ezeren azaz a felsőoktatásba bekapcsolódók 6 százaléka a határokon kívül folytatta tanulmányait.
A tavalyi 4 százalékos bővülés feltehetően a jelenlegi tanévben is folytatódott: noha a 2020/2021-es tanévről egyelőre nincsenek pontos statisztikák a külföldön tanuló magyar diákokra vonatkozóan, de egyéb tényezők mellett a külföldre jelentkezők számának további növekedése lehetett az egyik oka annak, hogy 2020-ban mintegy 20 ezerrel kevesebben felvételiztek hazai felsőoktatási intézményekbe – mondta Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője.
A diákok között legnépszerűbbek az osztrák és a német egyetemek, azonban az elmúlt évtized egyik legdinamikusabb növekedése egy Egyesült Királyságban volt, tíz év alatt csaknem megháromszorozódott a szigetországba jelentkező magyar diákok száma, ami a brit egyetemek színvonalát tekintve aligha meglepő.
A képet teljesen átrajzolja azonban a Brexit:
a brit kormány döntése alapján 2020. december 31-e után ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd az uniós, így a magyar diákokra is, mint az EU-n kívülről érkezőkre.
Ez többek között azt jelenti, hogy a jelenlegi 9250 fontos (nagyságrendileg 3,6 millió forintnak megfelelő) uniós tandíj helyett évente 10 – 38 ezer font (körülbelül 4-15 millió forint) közötti összeget kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni szeptembertől. Ez akár kétszer-háromszoros drágulást jelent. Lévai Balázs azonban hangsúlyozta, egyre több egyetem jelentett be máris olyan, uniós diákoknak szóló garantált ösztöndíjakat, amelyekkel meg lehet közelíteni az eddigi tarifákat.
Viszont az tovább nehezíti a helyzetet, hogy az EU-ból érkező jelentkezők elveszítik az eddigi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségét is. További bonyodalmat okoz, hogy a Brexit miatt a félévesnél hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük, ez további 812 fontnyi, mintegy 300 ezer forint pluszköltséget jelent.
Az Engame Akadémia 156 diák és 95 szülő megkérdezésére épülő felmérése szerint a diákok 27,6 százaléka a Brexit miatt nem jelentkezik az Egyesült Királyságba, pedig korábban gondolkodott rajta.
A megkérdezett szülők ennél is nagyobb aránya, 36,8 százaléka mondta, hogy gyermeke a Brexit miatt nem jelentkezik a szigetországba.
Lévai Balázs szerint Hollandia jelenthet megoldást azoknak, akik angol nyelvű képzésben szeretnének részt venni. Statisztikai adatok szerint az elmúlt öt évben évi 20 százalékkal nőtt a magyar hallgatók aránya a holland egyetemeken. A szakember szerint a Brexit miatt növekszik majd azoknak az országoknak a népszerűsége is, ahol a második beszélt nyelvükön tanulhatnak a diákok. Ezen a területen Ausztria és Németország továbbra is vezeti a listát, de többek között Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is élénkülő érdeklődésre számíthatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.