Magyarország a kezdetektől ellenzi a szabályozási terveket, és továbbra sem tett le arról, hogy a várható káros hatásokat mérséklő lépésekre bírja rá az uniós intézményeket, testületeket – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében. A jogalkotási javaslat deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A szabályozási kezdeményezés azonban nem megfelelően kezeli, nem oldja meg a létező problémákat, a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival ellentétes, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaz.
Mosóczi László elmondta: „A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat 6,5 százalékkal járul hozzá hazánk GDP-jéhez. Magyarországon a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közúti fuvarozók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket a tervezett intézkedések aránytalanul nagymértékben érinthetik.”
A szabályozási javaslat jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel sújtja az ágazat vállalatait.
A tervezett előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei. A szigorú és részben teljesíthetetlen követelmények végső soron a járművezetőkre vonatkozó alapvető szociális szabályokat figyelmen kívül hagyó harmadik országbeli fuvarozókat hozzák előnyös helyzetbe, miközben hiányoznak az egész Európában hatékony ellenőrzéshez szükséges uniós szintű eszközök.
A parlamenti elfogadásra javasolt rendelkezések több ponton ellentétesek az európai klímavédelmi törekvésekkel is.
A tervezetben foglaltak alapján a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik operatív központjába. Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelnék a szén-dioxid kibocsátást a közúti szállítási ágazatban. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárná az egységes piacról a szigeteken lévő tagállamok fuvarozóit, és nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is. Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.
Mosóczi László kifejtette: „A közúti fuvarozói szektor a világon mindenütt a járványhelyzetben való helytállásával bizonyítja, hogy kiegyensúlyozott, tisztességes és hosszú távon végrehajtható szabályozást érdemel, amely nem gyengíti, hanem erősíti az ágazatot. Brüsszel e téren sem a krízis kezelésével foglalkozik, a tervezett lépések rendkívüli mértékben megnehezítik a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklését, az elszenvedett károk enyhítését, a gazdaság újraindítását.” Az államtitkár megerősítette:
Magyarország korábbi álláspontját fenntartva kész megfontolni, hogy az első Mobilitási Csomag káros rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében az Európai Bírósághoz forduljon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.