Kis híján egykilométeres vonatokat fogadnának Sopronban

A GYSEV Zrt. 63,5 millió forint állami támogatást kap arra, hogy elkészíttesse a soproni vasúti konténerterminál fejlesztését megalapozó megvalósíthatósági tanulmányt.

Az előkészületekért az innovációért és technológiáért felelős miniszter a felelős, mégpedig a forrás rendelkezésre állását követően azonnal, a napokban megjelent jogszabály szerint.

A társaság leányvállalata, a GYSEV Cargo jelenleg is számtalan vasúti, rendező pályaudvari, intermodális és logisztikai szolgáltatást kínál. Mindehhez 27 villamos, 1 dízel vontató- és 14 dízel tolatómozdonya, több mint 230 különböző vagonja van. Hat vágánya daruzható, négyen tolathat, a terminál tárolóhelye 30 ezer négyzetméteres. 

A társaság napi 240, évi 72 ezer konténert képes kezelni, 

de összeállít például irányvonatokat, vállal közúti fuvarszervezést, 60 ezer négyzetméternyi nyílt és 28 ezer négyzetméternyi fedett rakodási területén raktárlogisztikai feladatokat, ezenfelül vámügyintézést is.

Mindez mára kevés a GYSEV Cargo további terveinek megvalósításához. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már tavaly áprilisban, a magyar–osztrák vasúttársaság vezetőivel az állami vasútfejlesztési tervekről történt egyeztetés után jelezte, hogy a minisztérium és a cég közösen vizsgálja a soproni konténerterminál fejlesztésének, színvonalas közúti kapcsolata létrehozásának lehetőségét. A GYSEV Cargo a miniszter szerint akár az ország más részein működő logisztikai központok működtetésében is szerepet vállalhat.

Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója kijelentette: hogy 

meghatározott stratégiánkhoz illeszkedve rengeteg további fejlesztési tervünk van: szeretnénk tovább növelni szerepünket a regionális és a határon átnyúló személyközlekedésben, kihasználni és fejleszteni az áruszállítási korridorokat és a soproni konténerterminált. (...) A GYSEV Cargo további piaci térnyerésén dolgozunk.

A társaság 1972-ben egy vámraktár építésével alapozta meg mostani képességeit – derül ki a honlapjáról. Hat évre rá kialakított egy vámszabad területet, és már konténerterminál-szolgáltatásokat is kínált. A kibővített terminál 1979-ben vált logisztikai központtá, ahonnan 1994–97 között konténervonatok is indultak észak-európai kikötőkbe, majd létrejöttek ezek csatlakozásai a Balkán irányba, sőt a Balkánra már hagyományos irányvonatrendszereket szerveztek. 

Maga a GYSEV Cargo 2011-ben jött létre, 2013-ban pedig elkezdődött a soproni konténerterminál fejlesztése. A 2014 tavaszán zárult beruházás 361,4 millió forintba került, a költségek 29,37 százaléka uniós támogatás volt. A pénzből bővítették a létesítmény tárolóhelyét, konténerkövető rendszert fejlesztettek, és vásároltak egy teleszkópgémes konténeremelő targoncát. A következő, 2015-ben zárult, 1,74 milliárd forintos és 30 százalékos támogatási intenzitású  beruházás a GYSEV Cargo Zrt. komplex műszaki fejlesztését célozta. A darupályát felújították, létesítettek három acélszerkezetű fatárolót, vettek egy új bakdarut, valamint fejlesztették a társaság üzemviteli szoftverét.

Tavaly a GYSEV Cargo is sikeresen pályázott – a Rail Cargo Hungaria és két másik vasúti fuvarozó mellett – az egyeskocsi-fuvarozás támogatására.

„Régóta hangsúlyozott törekvésünk megvalósulásának adhat lökést, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a soproni konténerterminál fejlesztésének előkészítését, és megkezdhetjük a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását” 

– számolt be a Világgazdaságnak Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Közölte, hogy leányvállalata, a GYSEV Cargo Zrt. által a GYSEV Zrt. masszívan jelen van a kombinált áruszállítási piacon. 

A GYSEV-nél több évtizedes hagyománya van a határon átnyúló vasúti közlekedésnek, 

a kombinált fuvarozási alternatívák kihasználásának az áruszállításban, a vasúttársaság jelentős kapcsolatrendszert épített ki Ausztria és Nyugat-Európa felé éppúgy, mint az észak–déli és a kelet–nyugati relációkba. A soproni konténerterminál ezt a kapcsolatrendszert kihasználva kiváló helyszínen jó adottságokkal rendelkezik a kombinált szállítás, raktározás további fejlesztéséhez.  

„Komplex fejlesztésben gondolkodunk, amely magában foglalja a 750 méteres vonatok fogadására alkalmas infrastruktúra fejlesztését, új bakdaru beszerzését, a darupálya kiépítését, valamint az elosztás és tárolás optimalizáláshoz szükséges informatikai és egyéb fejlesztéseket. Fontos, hogy szolgáltatásainkat rugalmasan, gyorsan, a piaci igények figyelembevételével tudjuk kínálni” 

– mondta Kövesdi Szilárd. Mint hozzátette, a fejlesztési terv részeként a társaság a nemrég elkészült M85-ös gyorsforgalmi út és a soproni konténerterminál között közvetlen összeköttetést épít ki, így tehermentesíti az átmenő forgalomtól a város útjait.