Az orosz gazdaság stabilitása az új amerikai szankciók ellenére is teljes mértékben biztosítva van – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken.
Teljes mértékben biztosítva van a makrostabilitás, szabályozónk mértéktartóan és sikeresen működik, gazdasági blokkunk munkájának hatékonyságát nemzetközileg elismerik.
Nem látjuk okát annak, hogy kételkedjünk a hatékonyságában
– mondta Peszkov.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön pénzügyi és diplomáciai szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre, és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan az Egyesült Államok szankcióbevezetési függősége. Közölte, hogy Moszkva a kölcsönösség elve alapján fog válaszolni, és a végső szót Vlagyimir Putyin orosz elnök fogja kimondani.
Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az orosz fél figyelembe veszi-e Biden intését, hogy Moszkva a válaszintézkedésekkel ne lépje túl a határt.
Putyin és Biden keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatban Peszkov közölte, hogy az orosz vezető nem kötötte feltételhez a kétoldalú csúcstalálkozó megtartását egy harmadik országban.
Ebben az ügyben ugyancsak Putyin fogja meghozni a végső döntést.
A szóvivő azt állította, hogy elsőként korábban az orosz elnök tett javaslatot a személyes találkozóra amerikai hivatali partnerének. Elmondta, hogy még mindig nem született döntés arról, részt vegyen-e Putyin a Biden kezdeményezésére jövő héten tartandó klímacsúcs-videokonferencián.
Peszkov szerint önmagában nem ad okot a megnyugvásra az a tény, hogy a Donyec-medencében az elmúlt napokban a korábbiaknál ritkábban sértették meg a tűzszünetet. Kifejezte reményét, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök latba fogja vetni befolyását annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő belássa: be kell szüntetni a provokatív cselekedeteket, az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások rendjét pedig feltétel nélkül be kell tartani.
Peszkov nem reagált a Fekete-tengeren zajló orosz flottagyakorlattal indokolt területi lezárás miatti ukrán tiltakozásra, és az ügyet a védelmi tárca hatáskörébe utalta. Kijev azt kifogásolta, hogy Moszkva jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt.
A szóvivő hangot adott reményének, hogy Ankarát végül meg lehet majd győzni az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím hovatartozásának kérdésében, míg Kijev esetében kizárta ezt a lehetőséget.
Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további 10 amerikai diplomatát
- jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak pénteken Moszkvában.
Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.
A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás.
A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének fogalmát.
Kétséges, jelent-e előrelépést az amerikai és az orosz elnök közti kapcsolatfelvétel, a nyugat–keleti geopolitikai feszültség tartósulni látszik, és szorosabb gazdasági együttműködésre szorítja Moszkvát a nyugatiakkal szintén többfrontos harcot vívó Pekinggel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.