Még keresik az euró erősödésének okát

Az irányt keresi az euró, mióta az Európai Központi Bank (EKB) a múlt héten 18 év után új stratégiát jelentett be. Az elemzők most azt találgatják, miért erősödött az eurózóna fizetőeszköze a dollár ellenében, holott az új keretrendszerből mindenki azt olvasta ki, hogy laza monetáris politikát jelent, sőt még későbbre tolhatja az EKB kamatemeléseinek megkezdődését a jelenlegi ultraalacsony szintről. Hogy milyen a kereslet a dollárra, illetve az árfolyamát mérő devizakosárban a legnagyobb súlyú euróra – a közép-európai devizák, így a forint számára is alaptényező. 

Az EKB bejelentésének környékén az euró még az elmúlt három hónap leggyengébb szintjei környékén kereskedett a dollár ellen 1,179 közelében, majd a hét végéig 1,189 közelébe izmosodott.

Az erősödés elméletben ellentmond annak, hogy az EKB – ha hajszálnyira is – megemelte inflációs célját, a valamivel 2 százalék alatti szintről 2 százalékra, sőt az új stratégiának az is a része, hogy ideiglenesen hajlandó lehet tolerálni a 2 százalék feletti pénzromlási ütemet is. Az elemzők szerint ebből egyértelműen az olvasható ki, hogy aligha várható a közeljövőben az EKB pénzbőségteremtő kötvényvásárlásainak visszafogása – bár a bank legutóbbi ülésén a pénteken közzétett jegyzőkönyv szerint ez téma volt –, az első kamatemelésre pedig akár még évekig lehet várni. Ezen az sem változtat, hogy az EKB a tulajdonosok lakta otthonok költségeinek a változását is beépítené az inflációs adatokba, ami akár 0,3 százalékpontot is emelhet az infláción, de vélhetően csak évek múlva. Az egyéb piaci árazások alapján a monetáris politika oldalán nehéz találni érvet az euró erősödésére.

Miután az infláció évek óta mélyen a cél alatt van, a hosszú távú piaci instrumentumok is a 2 százalékos cél alatti inflációt áraznak, olcsóbb opciós fedezetet vásárolni hosszú távra 2 százalék feletti, mint ez alatti infláció esetére, és az Eonia egynapos kamatokra még 2026-ra is nulla százalék alatti szintet áraz a piac

– írta Jan von Gerich, a Nordea vezető elemzője.

Az első EKB-kamatemelést csak 2023-ra várják, ugyanakkor az számíthat az euróárfolyamban, hogy az új stratégia tulajdonképpen leszámol azzal a spekulációval, hogy az infláció felpezsdítésére az EKB akár még csökkentheti is a kamatait, elismerve, hogy a kamatoknak van egy alsó korlátjuk

– írta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizastratégája. Ami még ennél is többet nyomhat a latban, az az EKB és a Federal Reserve új stratégiáinak különbsége. Az amerikai jegybank kifejezetten arra törekszik, hogy a 2 százalékos cél alatti periódusokat a cél feletti időszakokkal kompenzálja, az EKB ezzel szemben csak tolerálja egy ideig, ha az infláció valamivel 2 százalék fölé emelkedik. Az euró számára ugyanakkor önmagában pozitív, hogy miután az EKB monetáris politikája majdnem hét évig kedvezőtlen volt az árfolyamára, ez a különbség a Fedtől most megszűnt – írta Leucthtmann, hozzátéve ugyanakkor, hogy a jelenlegi árfolyammozgás nem tekinthető jelentősnek.

Az euró múlt heti erősödése a dollár ellen ezúttal nem segített a forintnak, a múlt héten a közép-európai devizák jobbára gyengültek, miközben a piacok hangulata kockázatkerülővé vált.

A héten inflációs adatokat publikálnak az Egyesült Államokban, és még az is kérdés, kitart-e az euró frissen nyert ereje. A Reuters két hete végzett felmérésében az elemzők majdnem fele még azt jósolta, hogy a dollár múlt havi erősödése akár még az őszig is kitarthat. A konszenzusos előrejelzés szerint azonban a jövő év közepére az euró 1,22 környékére erősödhet a zöldhasú ellen.