Még lazábbra engedi a gyeplőt az EKB új stratégiája

Tizennyolc év után új stratégiát fogadott el az Európai Központi Bank (EKB), a Federal Reserve-höz hasonlóan olyan módon újraszabva a keretrendszert, hogy módja legyen ideiglenesen a célnál magasabb inflációt is tolerálni. A csütörtökön nyilvánosságra hozott döntés megerősíti a bank döntéshozóinak azt az üzenetét, hogy nem tartanak az infláció elszaladásától, és a tavasszal felgyorsított ütemben folytatják a pénzbőséget teremtő kötvényvásárlásokat a piacon, hogy segítsék az európai gazdaság kilábalását a válságból.

A stratégiai felülvizsgálatnak már tavaly be kellett volna fejeződnie, de a válság miatt elhúzódott. Azzal, hogy az EKB már most döntött, és nem húzta tovább az őszig, elkerülték azt a lehetséges kommunikációs csapdát, hogy akkor jelentsenek be engedékenyebb inflációs célt, mikor lehet, hogy épp már azt kell fontolgatni, mikor vessenek véget az ultralaza monetáris politikának. A felülvizsgálattal így is jelentős fáziskésésben van az EKB a Fedhez képest, amely majdnem egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy a két százalékos inflációs célt egyfajta átlagként értelmezi, vagyis akár hosszú ideig is hajlandó magasabb szintet tolerálni. 

Amikor a Fed döntése született, az amerikai infláció egy százalék körül volt, és a gazdaság felpörgése csak mintegy nyolc hónappal később emelte a cél fölé. Az eurózóna inflációja azonban - miután két évig vérszegény volt - már májusban meghaladta a célt, a két százalék alatti, de ahhoz közeli szintet, és az elmúlt hónapokban erősödtek az aggodalmak, hogy az árromlás gyorsulásának lehetnek tartós okozói az ideiglenesnek tekintett tényezőkön - az energia és a nyersanyagok megdrágulásán - kívül. Az inflációs cél most bejelentett új meghatározása  szabadságot ad az EKB döntéshozóinak, hogy "átnézzenek" a megemelkedett infláción. A középtávú cél két százalék, amit szimmetrikusan szemlélnek, azaz felfelé, vagy lefelé egyaránt nemkívánatos az eltérés ettől a szinttől. "Amikor a gazdaság a nominális kamatok alsó határa közelében működik, különösen erőteljes, vagy kitartó monetáris politikai fellépésre van szükség, hogy elkerüljük az inflációs céltól való negatív eltérések megmerevedését" - írta közleményében a bank. "Ez tartalmazhat egy olyan átmeneti időszakot is, amikor az infláció mérsékelten a cél fölött van" - tették hozzá. Ez jelentős változás, hiszen az elmúlt évtizedben az infláció jobbára két százalék alatt tanyázott - többnyire mélyen alatta - , és az előző cél azt sugallta, hogy a bank  a túllövést inkább tekinti nemkívánatosnak. 

Az EKB az új keretrendszerben is kamatait tekinti első számú monetáris politikai eszközének, és a készlet része marad az iránymutatás, az eszközvásárlások és a hosszútávú refinanszírozási műveletek. A bank továbbra is a harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) tekinti a fő inflációs mutatónak, ebben azonban változásokat szeretnének: többéves projekt keretében beleillesztik a tulajdonos által lakott otthonok költségeinek a változását. Az EKB július 22-ei kamatülésén már az új stratégiát alkalmazzák.

Az EKB ma közzétette zöld akciótervét is arról, miképpen kívánják a monetáris politikai döntésekbe is beépíteni a környezetvédelmi szempontokat. Többek közt a vállalati kötvények vásárlásaihoz is kötnének környezetvédelmi kritériumokat. 

A német tízéves államkötvény hozama 3-4 bázis pontot csökkent ma, mínusz 0,32 százalék környékére, de ez nem az EKB döntésének a következménye volt, ami nem okozott meglepetést a piacokon, hiszen a hozamok világszerte estek, az amerikai 10-éves papíré például szintén négy bázisponttal, 1,28 százalékra.