Tovább lazít az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul rekord alacsony szinten tartotta az irányadó kamatokat, és ígéretet tett arra, hogy még hosszabb ideig ezen a szinten tartja, emellett pedig nem lassítja a vészhelyzeti kötvényvásárlások (PEPP) ütemét sem. Az eurót megosztó 19 ország központi bankja addig nem emeli a kamatokat, amíg az infláció jóval előrejelzési horizontjának vége előtt és tartósan el nem éri a 2 százalékos célját. Ennek megfelelően nem változik a refinanszírozási műveletek 0 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,5 százalékos szintje. A bank az év elején fokozta a kötvényvásárlásait, amit az új stratégia keretében továbbra is legalább ezen a szinten kíván tartani. Christine Lagarde, az EKB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta:

a járvány új hulláma veszélyt jelenthet az euróövezet gazdasági fellendülésére, ami a bank még hosszabb monetáris támogatási időszaka mellett szól, kiemelve, hogy a bank a PEPP-programot a jövő márciusi lejártát követően is meghosszabbíthatja.

Először ült össze az EKB kormányzótanácsa, mióta július elején, 18 hónapig tartó munkát követően nyilvánosságra hozta felülvizsgált stratégiáját. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a bank az eddigi 2 százalékot megközelítő, de azt meg nem haladó inflációs célértékről átállt a középtávon 2 százalékos szimmetrikus inflációs célra. A bank kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben a jövőben a 2 százaléknál alacsonyabb inflációs időszakokban különösen erőteljes és kitartó támogatást nyújt majd ahhoz, hogy az infláció elérje a kívánt mértéket. Az új stratégia másik fontos eleme, hogy átmenetileg tolerálhatja a 2 százalék fölé emelkedő inflációt, ha azt megelőzően annál alacsonyabb szinten állt az árak emelkedése.

A bank döntését követő kommentár tehát azt az üzenetet rejti, hogy 

a bank a 2011 óta első kamatemelését még későbbi időpontra tolja, mivel az euróövezet inflációja az EKB becslése szerint várhatóan legalább két évig nem éri el a 2 százalékot, azután, hogy egy évtizedig messze alulmúlta azt. Az EKB arra számít, hogy az euróövezet egészében az infláció idén 1,9 százalékos lesz, ami 2022-ben 1,5 százalékra, majd azt követően 1,4 százalékra csökken.

A kamatdöntést megelőzően a kormányzótanács tagjai között erős ellentéteket szült, hogy a banknak milyen lépésekkel kell az új célokhoz igazodnia. Az eladósodottabb országok központi bankjainak döntéshozói, például a portugál Mario Centeno és az olasz Ignazio Visco a találkozó előtt azzal érveltek, hogy az új stratégia azt jelenti, hogy az EKB-nak még hosszabb ideig nyitva kell tartania a pénzcsapokat. Ezzel szemben azok az országok, ahol alacsonyabb az államadósság, viszont az infláció magasabb, a szigorúbb politikát részesítik előnyben. Ezek közé tartozik például Németország, ahol az infláció, átmeneti tényezők miatt idén meghaladta a 2 százalékot. A konzervatívabb döntéshozók azzal érvelnek, hogy a vészhelyzet elmúlt, ezért az EKB-nak le kell mondania rendkívüli hatásköréről, és vissza kell térnie a hagyományosabb intézkedésekhez, melyeket szigorúbb szabályok kötnek.

A PEPP keretében az EKB rugalmasabban kezelheti kötvényvásárlásait:

az egyes országok gazdaságának méretétől függetlenül bárhol vásárolhat kötvényeket, ahol szükségesnek tartja, előre meghatározott mennyiségi kvóták nélkül.

Emellett nemcsak befektetésre ajánlott kötvényeket vásárolhat, és az országok adósságának több mint egyharmadát is birtokolhatja, ami kedvez az olyan erősen eladósodott országoknak, mint Olaszország és Spanyolország, és lehetőséget ad Görögország „bóvli” besorolású kötvényeinek vásárlására.