Visszavágta a gazdaság növekedési kilátásait a japán jegybank

Visszavágta a gazdaság növekedési kilátásait a japán jegybank, de változatlanul arra számít, hogy mérsékelt ütemben ugyan, de folytatódik a talpra állás, ami a Reuters elemzése szerint annak a jele, hogy egy ideig nem fog változni a monetáris politika. A Bank of Japan (BoJ) egyúttal ismertette új klímavédelemmel kapcsolatos politikáját is, amelynek keretében kamatmentes hosszú távú hiteleket biztosítanak a pénzintézeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. A program még idén megkezdődik, és legalább a 2030-as pénzügyi évig folytatódik.

Az új előrejelzés az áprilisihoz képest négyről 3,8 százalékra módosította a GDP várható növekedését a jelenlegi, 2022 márciusában végződő pénzügyi évre, a következőre vonatkozót viszont 2,4 százalékról 2,7 százalékra emelte arra a feltételezésre alapozva, hogy felgyorsul az országban a koronavírus elleni oltási kampány. A negyedéves jelentés azonban hangsúlyozza, hogy 

a kilátások nagyon bizonytalanok, mivel a japán és a külföldi gazdaságokat is befolyásolhatja a járvány alakulása.

Kuroda Haruhiko, a jegybank kormányzója sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a gazdaság aktivitása az egészségügyi vészhelyzet miatt egyelőre alacsony marad, de a 

globális talpra állásnak köszönhetően az export és a termelés erőteljesen növekszik.

 A japán GDP az első negyedévben az előző három hónaphoz képest egy százalékkal, a tavalyi év azonos időszakához képest pedig 1,3 százalékkal csökkent,

de elemzők arra számítanak, hogy a harmadikban már nőni fog a gazdaság.
A jegybank monetáris tanácsa pénteken véget ért, kétnapos kamatdöntő ülésén mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák. Az állampapírok vásárlásának éves keretösszegét sem korlátozza a jegybank, a rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget 20 ezer milliárd jenen hagyta (egy jen 2,76 forint), az ingatlanbefektetési alapok (J-REIT) és az indexkövető, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) esetében pedig maradt a 180 milliárd, illetve 12 ezer milliárd jenes keret.

A BoJ folytatja mennyiségi és minőségi enyhítési programját is az államkötvények hozamgörbéjének ellenőrzésével a két százalékos inflációs cél érdekében. A jegybank elsősorban az energiaköltségek és nyersanyagárak emelkedése miatt jelentősen, 0,1-ről 0,6 százalékra emelte a mostani pénzügyi évben várható inflációs kilátásokat, és az előrejelzés szerint a friss élelmiszerek nélkül számolva a fogyasztói árak a 2022-es pénzügyi évben 0,9 százalékkal, a 2023-asban pedig 1,0 százalékkal emelkedhetnek.