A szegényebb országok meg vannak lőve a gazdagok segítsége nélkül

Óriási nyomás helyeződik a gazdagabb államokra az ENSZ novemberi Glasgowban sorra kerülő klímacsúcsa előtt. Elmulasztották ugyanis a vállalt mértékben segíteni a szegényebb államokat a klímaváltozás elleni küzdelemben – írja klímafinanszírozásról szóló jelentésétben az OECD, amit a Reuters szemlézett.

A kormányok a 2018-s 78,3 milliárd után 2019-ben 79,6 milliárd dollárral járultak hozzá a klímavédelem elleni küzdelemhez, ami szemmel láthatóan is csekély növekedés.

Ez az jelenti, hogy tavaly mintegy 20 milliárd dollárnyi forrást kellett volna a projektbe indikálni annak érdekében, hogy elérjék azt a célt, hogy 2020-tól minden évben 100 milliárd dollár támogatást nyújtsanak a szegényebb országok számára a klímaváltozás elleni védelem jegyében.

A koronavírus-járvány kitörése arra késztette a kormányokat világszerte, hogy pénzeszközeiket saját gazdaságuk megerősítésére fordítsák, ennek is tudható be, hogy tavaly nem tudták teljesíteni a klímavédelmi célokat.

Noha a 2020-ra vonatkozó ellenőrzött adatok csak jövő év elejére állnak teljes mértékben rendelkezésünkre, az egyértelmű, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozás mértéke jóval elmarad a kitűzött céltól

– mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára, kiábrándítónak nevezve a 2019-es ráfordításokat is.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a héten úgy nyilatkozott, hogy a gazdag és szegény országok közötti bizalmatlanság bukásra ítélheti a Glasgow-i klímacsúcson tervezett megállapodást. A feszültség forrása pedig az, hogy a gazdag országok nem teljesítették a vállalt klímafinanszírozást.

A 2019-es finanszírozás nagy része a fejlődő országok kibocsátásának csökkentésére összpontosított, míg a hozzájárulásoknak csak egynegyedét fordították az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra – közölte az OECD.

A hozzájárulások kölcsönökből, támogatásokból, valamint magánbefektetésekből tevődnek össze, amik állami szerepvállalással jutnak célba.

A tehetősebbek nélkül a fejlődő országok nem tudják véghez vinni azokat a hatalmas beruházásokat, amelyek a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez, illetve a viharok, árvizek és az emelkedő tengerszint elleni védekezéshez szükségesek.

Az Európai Uniós a héten bejelentette, hogy klímalapokat hoz létre a fejlődő országok számára, és hasonló lépésre sürgette az Egyesült Államokat.

A Biden-kabinet áprilisban elkötelezte magát amellett, hogy 2024-re megduplázza az állami klímafinanszírozást az Obama-kormányzat alatti szinthez képest.