Halaszthatja a bázeli bankszabályozás bevezetését az EU

A 2008-as globális pénzügyi válság hatására a világ rádöbbent, hogy a pénzügyi intézmények új, egységes szabályozásra van szüksége. Ez lett a Bázel III nevű keretrendszer, mely többek között a bankok tőkekövetelményeit rögzíti. Ezen szabályok gyakorlatba történő átültetéséről az Európai Bizottság (EB) szerdán mutatja be a tervét, amely a Financial Times információi szerint 2025-re várja azt, hogy a bankok ennek megfeleljenek, szemben a szerződésben vállalt – a koronavírus-járvány miatt így is egy évvel kiterjesztett – 2023-as határidővel.

Az EB mindemellett új szabályokat is alkalmazna például az alacsony kockázatú jelzáloghitelek esetében, így 2032-re lépne csak teljes mértékben életbe a szerződés. A bankok globális felügyeletét ellátó Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság főtitkára, Carolyn Rogers szerint azonban ezek rendkívül fontos lépések, amiket mihamarabb életbe kellene léptetni. Ráadásul az EU késlekedése más szerződő feleket is halogatásra csábíthat. Hiszen 

az egyenlő feltételek biztosítására létrehozott szabályoktól történő egyedi eltérés ritkán marad egyedi.

A lépést az európai pénzügyi felügyeleti szervek sem fogadnák kitörő örömmel, az Európai Központi Bank (EKB) felügyeleti elnöke, Andrea Enria is arról beszélt, hogy kulcsfontosságú a Bázel III implementálása az elfogadott időrend szerint. Az Európai Bankhatóság tanulmánya szerint ráadásul 

az 1440 milliárd euró fölött diszponáló, a kutatás során elemzett 99 bankból 89 esetében nincs tőkehiány, csupán 10 nagybanknál, ahol 27 milliárd eurónyi tőkét kellene bevonni 

ahhoz, hogy azok a szabályoknak megfelelően működjenek. Enria szerint a rövidtávú költségek eltörpülnek a hosszútávú előnyökkel szemben a szabályozás életbe léptetése kapcsán.