Erős adu van a munkavállalók kezében

Januártól huszonhat amerikai tagállamban emelik meg a minimális órabért, de csak Kaliforniában és New York egy részén 15 dollárra, amiért 2012 óta harcoltak a gyorséttermi alkalmazottak. 

Ma már azonban sem ők, sem a többi minimálbéren foglalkoztatott nem elégszik meg ennyivel, a magas infláció és növekvő megélhetési költségek miatt többet követelnek. 

A magánszektorban ugyan csupán a munkavállalók 8,3 százaléka szakszervezeti tag, nem kell szervezett munkásnak lenni az Egyesült Államokban az érdekérvényesítéshez, kiváló eszköz áll a többiek rendelkezésére is: a krónikus munkaerőhiány.

Októberben több mint 11 millió állás volt betöltetlen, a koronavírus-járvány ugyanis Stephanie Aaronson közgazdász, a Brookings Institution alelnöke szerint megváltoztatta az emberek viszonyát a munkához. A szakértők egyetértenek abban, hogy az elmúlt két év olyan szinten forgatta fel az amerikai munkaerőpiacot, mint legutóbb a II. világháború, csak éppen ellentétes előjellel: akkor a nők léptek be a munkaerőpiacra, hogy pótolják a hadba vonuló férfiakat, most viszont eltűnt több millió munkavállaló. 

Sokan idő előtt nyugdíjba vonultak, a nők egy része a gyerekek miatt nem megy vissza dolgozni, sokaknak pedig egyszerűen elegük lett az alacsony fizetésből, a hosszú munkaidőből, 

a járvány okozta bizonytalanságokból és veszélyekből elsősorban az olyan munkahelyeken, ahol nincs lehetőség a távmunkára. A vendéglátásban és turizmusban például még mindig 24,7 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint 2020 elején.

A szűkös munkaerőkínálat miatt sok cég kénytelen volt eddig is bért emelni, kedvezményeket és bónuszokat ígérni. A washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézetének (BLS) adatai szerint bérek és fizetések a 2021 szeptemberével zárul 12 hónapban 4,2 százalékkal emelkedtek, és idén nőtt először az éttermekben és szupermarketekben foglalkoztatottak átlagbére óránként 15 dollár fölé. (Egy dollár 326,33 forint.) 

Máshol még ennél is többet ígérnek: az Amazon 2018 óta fizet óránként 15 dollárt, szeptembertől pedig már átlagosan 18-at. 

A Costco kiskereskedelmi vállalat októberben 17 dollárra emelte az óránkénti minimálbért, a Hobby Lobby barkácsáruház januártól 18,5 dollárt fizet a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak. A T-Mobile 75 ezer munkavállalója legalább húsz dollárt kap óránként, a Bank of America pedig 2025-től már 25 dollárt ígér. Ehhez képest az ország másik felében, húsz, többnyire republikánusok által kormányzott tagállamban marad a minimálbér a 2009 óta érvényes szövetségi szinten, ami óránként 7,25 dollárt jelent. A demokraták ugyan az idén a koronavírus-segélycsomag részeként próbálták ezt megemelni, de nem sikerült.

Az infláció ráadásul a béreknél sokkal gyorsabban emelkedik, 

novemberben 6,8 százalékra, 1982 óta a legmagasabb szintre ugrott, az átlagos reálbér 1,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A bérek emelkedése pedig várhatóan tovább pörgeti majd az inflációt a következő években is. Az éttermek például nem csupán az élelmiszerárak növekedése miatt lettek drágábbak, hanem a növekvő munkaköltségek miatt is. A fogyasztói árak gyors növekedése pedig értelemszerűen leginkább az alacsonyabb jövedelműeket sújtja, és további egyenlőtlenségekhez vezet. Az élelmiszerek ára az elmúlt egy évben 6,4, az üzemanyagé 58 százalékkal emelkedett. 

A gazdasági előrejelzésekhez széles körben használt Penn Wharton Budget Model szerint az alacsony és közepes jövedelmű háztartások 2021-ben hét százalékkal többet költöttek ugyanazokra a cikkekre, mint tavaly vagy 2019-ben; ez egy átlagos család számára 3500 dolláros pluszköltséget jelent. Ugyanez az arány a gazdagabbaknál hat százalék. Szakértők ezért attól tartanak, hogy jövő év elején nőni fog az országban a szegénység, mivel ráadásul kifutnak bizonyos segélyprogramok – például a gyerekek után havonta fizetett 250-300 dollár –, és a kongresszus szinte biztosan nem fogadja el Joe Biden elnök nagyszabású szociális kiadásokat növelő tervét.