Olaszország két legnagyobb szakszervezetének dolgozói 8 órás általános sztrájkot hirdettek csütörtökön, hogy így tiltakozzanak a kormány új gazdaság- és fiskális politikája ellen, néhány nappal azelőtt, hogy a parlament elfogadja a jövő évi költségvetési törvényt.
A két nagy szakszervezet, a CGIL (Olasz Általános Munkás Konföderáció) és az UIL (Olasz Munkaügyi Unió) a „nem kielégítő” költségvetési tervre válaszul döntöttek a demonstráció mellett, Milánóban, Bariban, Cagliariban, Palermóban és Rómában.
A harmadik nagy szakszervezet, a CISL (Olasz Munkás Szakszervezetek Konföderációja) nem vett részt a tüntetésen, mivel ellenzi azokat a kezdeményezéseket, amelyek fokozhatják a társadalmi feszültségeket a Covid-19 világjárvány közepette.
Az általános sztrájk az első nagyobb fellépés Mario Draghi miniszterelnökkel szemben, azóta, hogy az Európai Központi Bank korábbi vezetője februárban átvette a kormányt.
Szakértők szerint azonban a strukturális reformok bevezetése elengedhetetlen (akárcsak Madrid esetében) lévén, hogy csak így juthatnak hozzá az Európai Uniót világjárvány utáni felépülést segítő támogatásához. A megállapodás alapján Róma nyerte el a legnagyobb összeget: 68,9 milliárd euró támogatást kap a helyreállítási alapból, továbbá legfeljebb 122,6 milliárd euró hitelt vehet igénybe az Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében.
A CGIL és az UIL – amely szervezetek összesen több mint 7,5 millió tagot számlálnak – szerint a költségvetés tervezete „nem kielégítő”.
Fő kifogásuk az a 8 milliárd euróra tervezett adócsökkentés, amely szerintük leginkább a magasabb keresetűeknek kedvez: az évi 28-55 ezer eurót keresők részesülnek adókulcs csökkentésben.
A szakszervezetek szerint a kormány viszont nem fordít elég figyelmet azokra, akiket leginkább érintettek a Covid-19 világjárvány gazdasági következményei. Ezentúl tiltakoztak a nyugdíjreformokkal, az iparpolitikával, és a munkaszerződésekkel kapcsolatban.
Pierpaolo Bombardieri, UIL főtitkár a Financial Timesnak adott interjújában csütörtökön elmondta, hogy úgy tűnik, a kormány a politikai kompromisszumot helyezte előtérbe a társadalmi követelésekkel szemben.
Bombardieri szerint az adócsökkentések helyett az európai viszonylatban a legmagasabbaknak számító munkaerő-költségek csökkentésére kellett volna összpontosítaniuk, nem pedig a személyi jövedelemadók redukálására.
„A növekvő infláció mellett a munkaerő költségének kezelése növelte volna a reálbéreket” – ismertette a főtitkár. (Novemberben éves alapon 3,7 százalék volt az infláció, legmagasabb 2008 óta.)
A sztrájk hírére reagálva kedden a kormány bejelentette, hogy 300 millió eurót különítenek el az alacsonyabb jövedelmű családok részére, a növekvő energiaköltségek ellensúlyozására. Illetve jövő hét hétfőre kitűzték a szakszervezeti vezetők és a kormánytagok találkozóját, ahol megvitatják a nyugdíjreformot, az érdekütközés egyik legsarkallatosabb pontját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.