Putyin teljesíthetetlennek látszó követelésekkel állt ellő – Blinken és Lavrov maradna a békés megoldásnál

Oroszország és az Egyesült Államok vezető diplomatái hasznosnak nevezték a pénteki genfi tárgyalásaikat, és nyitva hagyták az ajtót a válság diplomáciai rendezése előtt. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Genfben folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy folytatódik a párbeszéd a felek között, miután Washington beleegyezett abba, hogy a jövő héten írásban válaszol Oroszország biztonsági követeléseire. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek enyhülését reméli, és megismételte, hogy Oroszország nem tervezi Ukrajna megtámadását, nem jelent fenyegetést volt szovjet szomszédjára.

Antony Blinken a tárgyalások után kijelentette, hogy 

ha bármilyen orosz katonai erő átlép az ukrán határon, ezt újabb inváziónak tekintik, amelyre az Egyesült Államok és szövetségesei gyors, komoly és egységes választ adnak. 

Emellett megerősítette, hogy eleget tesznek Lavrov írásbeli válaszra vonatkozó kérésének, amelyet a szövetségeseikkel folytatott széles körű konzultációk után küldenek meg Moszkvának, és hozzátette, hogy elvárja, hogy a két fél ismét találkozzon, miután Oroszországnak lehetősége volt átnézni a dokumentumot.

Oroszország, amely mintegy százezer katonát állomásoztat Ukrajna határa közelében, és csapatokat küldött Fehéroroszországba közös hadgyakorlatokra, azt követeli, hogy 

a NATO adjon garanciát arra, hogy soha nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé – amire Kijev törekszik –, valamint szüntesse meg katonai jelenlétét és fejlessze vissza katonai infrastruktúráját az 1997-ben és azt követően csatlakozott kelet-európai országokban,

 külön kiemelve Bulgáriát és Romániát. (Magyarország szintén 1997-ben csatlakozott a NATO-hoz.) 

Washington, Brüsszel és a NATO elutasította ezeket a követeléseket, és arra figyelmeztetett, hogy bármilyen Ukrajna elleni támadásnak költséges következményei lesznek. 

A fenti, teljesíthetetlennek látszó orosz követelések miatt érthető, hogy Blinken a pénteki tárgyalások előtt is arról beszélt, hogy nem valószínű, hogy sikerül áttörést elérni, miután a 11 nappal korábban, genfi megbeszélésük első fordulója is csekély eredményt hozott.

Ugyanakkor Washington erőfeszítéseit a Moszkvával szembeni egységes fellépés megteremtésére már-már veszélybe sodorták Joe Biden amerikai elnök szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott megjegyzései, miszerin0t a NATO megosztott lehet abban a kérdésben, hogy miként lépjen fel Moszkvával szemben, attól függően, hogy Oroszország milyen mértékben avatkozik be Ukrajnában. Kérdéses, hogy az olyan szankciók – mint például az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni vagy Oroszország SWIFT-rendszerből való kizárása – csak abban az esetben érvényesek, ha Moszkva ténylegesen megszállná Ukrajnát, vagy akkor is, ha súlyosabb válságot okozna a határon vagy a vitatott területeken. 

Ennek tisztázása már csak azért is lényeges, mert Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított Donyec-medencei területekre, és zsoldosokat is toboroznak, akiket intenzív képzés után a Donyec-medencébe készülnek küldeni – közölte az ukrán hírszerzés pénteken. Emellett a jelenlegi NATO-tag, volt szocialista országokban is erős ellenérzéseket szült, hogy az Egyesült Államok kész engedményekre Oroszország aggályainak mérséklése érdekében, amivel kapcsolatban felmerülhetett, hogy az az ott állomásozó haderő létszámának csökkentését is jelentheti.

Az egységes fellépéssel kapcsolatos kétségek eloszlatása érdekében pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is kijelentették, hogy 

Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért. 

Liz Truss brit külügyminiszter pénteken arra figyelmeztette Moszkvát, hogy Oroszország Ukrajna megtámadásával ahhoz hasonló helyzetbe kerülhet, mint a Szovjetunió az afganisztáni katonai beavatkozás után. Moszkva, szerinte, nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén. A brit külügyminiszter ezért azt szorgalmazza, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépjen vissza Ukrajnától, még mielőtt masszív stratégiai hibát követne el.

A feszültséget tovább fokozza Oroszország csütörtöki bejelentése, hogy haditengerészete ebben és a következő hónapban átfogó hadgyakorlatokat fog tartani, amelyekben valamennyi flottája részt vesz a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig. 

A hadgyakorlatok az Oroszországgal közvetlenül szomszédos tengereken zajlanak majd, továbbá a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, az Ohotszki-tengeren, az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Csendes-óceánon is lesznek manőverek. A gyakorlatokon 140 hadihajó és támogató hajó, 60 repülőgép, 1000 más haditechnikai eszköz és mintegy 10 ezer katona vesz részt – áll a védelmi minisztérium közleményében. Oroszország két zászlóaljnyi Sz-400-as föld-levegő rakétarendszert is küld Fehéroroszországba, hogy a jövő hónapban részt vegyen az ottani hadgyakorlatokon – közölte pénteken az Interfax hírügynökség.

Emellett Irán, Oroszország és Kína közös tengeri hadgyakorlatot kezdett az Indiai-óceánon – jelentette az iráni állami televízió. Irán 11 hajójához három orosz hajó – köztük egy romboló – és két kínai egység csatlakozott a gyakorlatra.