A biztosítási piac is küzd az inflációval

A korábbi rekordévekhez képest 2021-ben a biztosítási piacon az M&A-tevékenység a közép- és kelet-európai régióban lecsillapodott. Bár 2020-ban a Covid-19 világjárvány a jelek szerint nem volt közvetlen hatással a régióbeli tranzakciók szintjére, 2021-ben a biztosítási M&A-tevékenység alábbhagyott, ami a lezárt tranzakciók alacsonyabb számában nyilvánult meg. Az alacsonyabb aktivitás az előző évi mega-tranzakciók természetes következménye, melyek során a nagy globális szereplők, mint az Aegon és az AXA befejezték kivonulásukat a régióból, míg a stratégiai vevőknek a vételi oldalon e mérföldkőnek számító ügyletek sikeres lebonyolítására kellett összpontosítaniuk erőforrásaikat. 

A világjárvány következtében a világgazdaságnak a II. világháború vége óta a legsúlyosabb lassulással kellett szembenéznie, azonban a közép- és kelet-európai biztosítási szektor viszonylag könnyen megúszta a Covid-19 válságot 

– derül ki a Deloitte CEE Insurance M&A Study tanulmányából.

Bár mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási szegmens csökkent, a visszaesés mértéke nem volt azonos. A nem-életbiztosítási ágazat ellenállóbbnak bizonyult, mindössze 2,8 százalékkal csökkent, részben az értékesítési és a működési folyamatok digitalizáltságának köszönhetően. 

Az életbiztosítási üzletágban nagyobb volt a visszaesés (6,5 százalék), mivel a világjárvány és a gazdasági válság körüli bizonytalanság következtében az emberek inkább kerülték a hosszú távú pénzügyi elköteleződést, 

valamint a befektetési egységekhez kötött termékekkel kapcsolatos szabályozási változások is az új értékesítés csökkenését eredményezték. Továbbá a digitalizáció közvetlen előnyei kevésbé voltak relevánsak az életbiztosítási termékek esetében. A volumencsökkenéshez a legnagyobb mértékben Lengyelország (-1 246 millió euró, -8,3 százalék), Csehország (-130 millió euró, -2,0 százalék) és Magyarország (-123 millió euró, -3,5 százalék) járult hozzá.

„A legtöbb ország által a világjárvány csúcsidőszakában bevezetett korlátozások az élet számos területén változtatták meg az emberek viselkedését, amely alacsonyabb közúti forgalomban, kevesebb utazásban és általában egy alacsonyabb gazdasági aktivitásban nyilvánult meg, és vezetett ennek következtében a kárkifizetések volumenének és értékének csökkenéséhez. Így a javuló kárhányadok a nem-életbiztosítási üzletágakban, különösen a gépjármű-üzletágban, némi váratlan extra nyereséget eredményeztek” 

– magyarázta Dr. Vajda Zsolt, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatója.

A biztosítási penetráció, amely az ágazat fejlődésének általános mérőszámaként használható, enyhén nőtt, a GDP 2,4 százalékára. Ez a tendencia arra enged következtetni, hogy a közép- és kelet-európai országok nominális GDP-je nagyobb mértékben esett vissza, mint a biztosítási piac, ami azt is mutatja, hogy a biztosítási ágazatot kevésbé érintette a Covid-19 világjárvány, mint magát a teljes gazdaságot. Ez látható a 2021-re vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló piaci adatokból is, amelyek azt jelzik, hogy a biztosítási ágazat gyorsabb ütemben látszik talpra állni, mint maga a világgazdaság.

Változások a top tízben

A tíz legnagyobb életbiztosító regionálisan ugyanaz maradt, mint 2019-ben, a rangsorban azonban változás történt: 

az NN a harmadik, míg az Uniqua a nyolcadik helyet szerezte meg, helyet cserélve a Generalival, illetve a Metlife-fal. 

A top tíz 2020-ban összesen 8 863 millió eurós GWP-vel rendelkezett, ami a teljes közép-kelet-európai életbiztosítási piac 76,2 százalékát tette ki. Az életbiztosítási üzletág általános trendjével összhangban a 2020-as díjbevételek az élmezőnyben szereplő életbiztosító többsége esetében csökkentek, csak az NN és az Uniqa tudott növekedést felmutatni 2019-hez képest.

A régió tíz legjobb nem-életbiztosítási szereplője közé 2020-ban a 10. helyen egy új szereplő került be, a helyi Vivendi International befektetési cég tulajdonában lévő City Insurance. A vállalat a közép-kelet-európai régióból csak Romániában van jelen, ahol piacvezetőnek számított a nem-életbiztosítási szegmensben. Éppen ezért a társaság engedélyének felfüggesztése 2021 őszén, és az ellene indított csődeljárás régiós szinten is nagy visszhangot keltett. A top tízben szereplő cégcsoportok közül a VIG az egyetlen, amely mind a 15 közép- és kelet-európai országban jelen van a nem-élet üzletágban.

A lezárt tranzakciók száma 2020-ban 15 volt, amely még nem is tartalmaz olyan folyamatban lévő jelentős tranzakciókat, mint az Aegon és az AXA kivonulása a régióból. A tanulmány szeptemberi zárásáig 2021-ben csak öt deal zárult le, ugyanakkor vannak olyan tranzakciók, amelyeket már bejelentettek, de még nem zártak le.

A biztosítási piac előtt álló kihívások

„Regionális szinten a következő évek legnagyobb szabályozási változása kétségtelenül az IFRS 17, a biztosítási szerződéseket szabályozó nemzetközi számviteli standard bevezetése. Emellett biztosítási szektor számára az ESG jelentéstételi keretrendszer bevezetésével a következő jelentős kihívás, a fenntarthatóság is megjelent, ami különösen nagy feladat lehet abban a régióban, ahol zöld átalakulás az energetikában még épphogy csak elkezdődött” 

– hívta fel a figyelmet Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások területének igazgatója a szektor előtt álló kihívások kapcsán.

A növekvő infláció kedvezőtlen hatással van a biztosítási ágazatra, mivel nemcsak a kárráfordításokat növeli, 

hanem kiszámíthatatlanná és változékonnyá teszi kárigények mértékét, és általában véve rontja a lebonyolítási eredményt és a tartalékszinteket. A biztosítótársaságok számára a kulcskérdés a megemelkedett inflációs környezetben az, hogy képesek-e tartani a lépést a növekvő inflációval és a volatilis kártrendekkel az árazásukban, illetve a tartalékolásukban.

A járványhelyzet generálta új ügyféligények, illetve a hibrid működésre való átállás felgyorsította a szektorban a folyamatban lévő digitalizációs projekteket. 

Kényelmi digitális szolgáltatások bevezetésével, mint az e-aláírással hitelesített dokumentumok befogadása vagy a videókonferencián keresztül történő ügyfélazonosítás, lehetővé vált az ügyfelek számára, hogy akár személyes kontaktus nélkül tudjanak szerződni a kiválasztott biztosítási termékre.

A digitalizáció az ágazatban várhatóan tovább folytatódik, és az iparági szereplők várakozásai alapján középtávon előtérbe kerülnek olyan technológiai újítások mint a mesterséges intelligencia, az adat-elemzés és modellezés vagy a felhő-alapú rendszerek használata. Nem kérdés, hogy a biztosítók stratégiájában az ügyfélcentrikusság növelésében kiemelt szerepe lesz a digitális megoldásoknak és advanced data analytics használatának. A siker kulcsa ugyanakkor az lehet, hogy ki tudja ezeket a megoldásokat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban bevezetni, lehetővé téve az alkalmazkodást a gyorsan változó környezethez.

A technológiai trendek, a big data megoldások és általában a digitalizáció előtérbe kerülésével elengedhetetlen a biztosítók számára az olyan munkaerő, amely rendelkezik az ezek fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges kompetenciával. Ez jelentős kihívást jelent a biztosítók számára, mert a tehetségek megszerzéséért nemcsak a versenytársakkal, hanem az IT-szektor szereplőivel is meg kell küzdeni, legyen az egy globális tech óriás vagy egy kis helyi startup. A fiatal, digitális megoldásokra fogékony munkaerő bevonzása megoldást jelenthetne a biztosítási szakma elöregedésére is.