Egyelőre sikertelenül küzd a Renault az orosz autógyárainak alkatrészellátásával, az importot nem képes kiváltani, így viszont legfeljebb foghíjas Ladákat tud gyártani, amint kiürülnek a togliatti és a moszkvai raktárai.
Hétfőn a szakma és a közvélemény megrökönyödésére bejelentették, hogy a moszkvai futószalagokat újraindítják, ám szerdán már visszakozniuk kellett, egyszersmind idei terveik átírását, valamint az oroszországi jelenlétük átgondolását is bejelentették.
Legalábbis a szándékot, hiszen egy piacvezető szerepet senki nem adna fel szívesen, és aki a franciák helyét átvenné, az nem piaci árat fizetne – nyilván rubelben – az eszközökért. Már ha azokat nem államosítják addigra, amit a Kreml általánosságban be is lengetett a nem együttműködő külföldi cégekkel szemben.
A Renault helyi eszközei 2,2 milliárd eurós értéken szerepeltek a könyvekben december végén, s döntően olyan tételekből állnak – gyárak, ingatlanok, berendezések –, amelyeket nem lehet csak úgy kivinni az országból. Ezt várhatóan le kell írniuk veszteségként.
A cég tavaly 482 264 ezer autót gyártott Oroszországban, ebből 350 714 Ladát. Teljes piaci részesedése 28,8 százalék, a Ladáé pedig 21 százalék. Az AvtoVAZ tavaly 2,85 milliárd bevétel mellett 247 millió euró üzemi nyereséget szállított. A moszkvai gyárban egyébként Nissanokat, Renault-kat, Daciákat szereltek össze. Azaz kínkeserves döntés előtt áll a cég vezetése. Mindenesetre a Renault árfolyama az invázió kezdete óta 36 százalékot zuhant.
Az autógyártó csoportban 15 százalék erejéig tulajdonos az állam, de „fentről” még nem szóltak, nem akarnak kapkodva dönteni, inkább „monitorozzák a helyzetet”. A kormány nem helyez nyomást a francia cégekre, szabadon dönthetnek oroszországi érdekeltségeik sorsáról – csak a szankciókat tartsák tiszteletben. A francia nemzetgyűlés előtti szerdai videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltette a képviselőknek a költői kérdést, miszerint a profit vagy az emberéletek számítanak a francia cégvezetők számára?
Azt nem tudni, hogy a szerdán az ukrán vezetők által a Renault és az oroszokhoz lojális többi profitvezérelt francia cég ellen meghirdetett globális bojkottfelhívás mennyire érhet célt. Az AvtoVAZ moszkvai újraindítását mindenesetre ezután fújták vissza.
A röghöz kötöttség hátrányaival küzdenek a Mulliez család birtokban lévő Auchan és Leroy Merlin hipermarketláncok is, amelyek most orosz árukkal kénytelenek feltölteni a nyugati importtermékek eltűnésével üresen hagyott polcokat. Szóvivőjük szerint kínálatuk 95 százaléka helyi gyártású, még a camembert sajt is, amelynek előállításához a Krím annektálása után egy komplett tehenészetet telepítettek ide Normandiából.
Ellenzik ugyan a háborút, de nekik a orosz emberek élelmezése a feladatuk, arra fókuszálnak.
A megyek is, meg nem is attitűdre a TotalEnergies a legjobb példa, mely nyugati riválisaival (Exxon, Shell, BP, Eni) szemben a végsőkig ragaszkodott oroszországi projektjeihez, végül annyit ígért meg, hogy jövőre már nem vesz orosz olajat. Patrick Pouyanné vezérigazgató érvelése szerint lelépésükkel 13 milliárd dollárt ajándékoznának Putyinéknak a semmiért cserébe. Ezt meg nem akarják.
Az orosz piacon csak exportjuk révén jelen lévő francia cégek és szolgáltatók közül sokan önként csatlakoztak a bojkotthoz, nekik a vesztenivalójuk is kisebb volt. Kiszállt a Publicis reklámügynökség, a helyi kiskereskedelmi fiókhálózattal nem rendelkező BNP Paribas a hó végén húzza le a rolót, a luxusipar francia gigászai, (LVMH, Hermes, Chanel) már eltűntek a plázákból, miután az exporttilalmat a 300 eurónál drágább termékekre is kiterjesztette múlt héten az EU. Ennyiért meg csak a gyengébb pezsgő vagy egy kravátli van a kínálatukban.
Franciaország 150 ezer fővel a legnagyobb külföldi foglalkoztatónak számít Oroszországban, ahol Párizs az elsők közt, már a hidegháború idején meghirdette a keleti nyitást. Most abban bíznak, hogy a világ hamar megbocsát az agresszornak, és aki lojális maradt, az jobb elbánásban részesülhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.