Atom, szél, szén – az oroszoktól való függőség csökkentésén munkálkodnak a britek

Nagy-Britannia új energiabiztonsági stratégiája a hazai nukleáris és tengeri szélenergia-kapacitás bővítését célozza, hogy megerősítse az ország energiafüggetlenségét és csökkentse a megélhetési költségeket a jövőben – nyilatkozta Boris Johnson miniszterelnök csütörtökön.

Európa próbálja ujjászervezni az energiaellátását az ukrajnai háború következtében. Az EU tagállamai a napokban Brüsszelben tanácskoznak, hogy miképpen tudnák csökkenteni az orosz földgáz, szén és kőolajfüggőségüket. A találkozóra meghívták Joe Biden amerikai elnököt is, szimbolizálva a Nyugat egységét és erejét. Ezzel szemben az Egyesült Királyság miniszterelnöke nem kapott meghívót a kétnapos csúcstalálkozóra. A brit vezető bejelentette, hogy országa saját új energiabiztonsági stratégiát dolgoz ki a hónap végéig.

Nemzetünknek nagy vállalásokat kell tennie az atomenergia és a tengeri szélenergia területén

– mondta az LBC rádión.

Útmutató az energiabiztonsági stratégiához

Az elmúlt időszakban több mint 50 százalékkal emelkedett egy átlagos brit család energiaszámlája.

A kormány, hogy megakadályozza az energiaárak elszabadulását, maximalizálta a számlák összegét. Ezt azonban áprilistól felemelik 700 fonttal 1 971 fontra (887,6 ezer forintra), és a téli szezonban további emelés várható, ami az átlagos éves háztartási számlát körülbelül 2 500 fonton (1,13 millió forint) maximalizálná a Cornwall Insight becslései szerint.

Az Egyesült Királyság nincs egyedül, világszerte emelkednek az energiaárak, ahogy a Covid–19 járvány sújtotta iparágak újraindulnak és az energiaellátásnak fel kell gyorsulnia. Az ukrajnai háború tovább fokozta a problémát: az európai gáz 40 százaléka – az invázió kezdete óta Európa több mint 15 milliárd eurót (12,6 milliárd fontot) fizetett az orosz energiahordozókért –, a németnek pedig 60 százaléka érkezik Oroszországból, így az orosz elnök kihasználja és stratégiai kérdésként kezeli az ellátás biztosítását.

Bár az Egyesült Királyság kevésbé támaszkodik az orosz üzemanyagra, amely a brit gázellátásnak csupán 3 százalékát, az olajnak pedig körülbelül 8 százalékát adja, de a brit fogyasztókat így is sújtja a nemzetközi energiaválság és áremelkedés. A stratéga segítségével mérsékelni szeretnék a fogyasztók és az ipar megugró költségeit, valamint hosszú távon biztosítani az ország energiaellátását.

Mindeközben azonban nincs egyszerű helyzetben a brit energiaszektor.

2021 eleje óta több mint 30 energiaipari vállalat ment tönkre, köztük olyanok, mint a Bulb Energy – több mint 1,7 millió fogasztóval –, az Avro Energy és a Pure Planet.

Mi lesz a stratégiában?

Hogy megoldják a problémát, jelentős beruházásokra és lépésekre készülnek a megújuló energiák terén. A kormány tervei szerint gyorsan növeli a tengeri szélenergia-termelési kapacitását, valamint

lazít azokon a szabályozásokon, amelyek miatt az elmúlt évtizedben alig lehetett szárazföldi szélerőművet építeni Angliában.

Emellett a kormány várhatóan meg is erősíti elkötelezettségét, hogy 2050-re eléri a nettó zéró kibocsátást – áll a The Guardian előrejelzésében.

Az atomenergia is új lendületet kap, a kormány támogatja a befektetőket, hogy bővítsék az Egyesült Királyság reaktorflottáját. A meglévő atomerőművek üzemeltetési idejének lehető leghosszabbra nyújtásával segítenék elő a stabilitás megőrzését a jelenlegi válság alatt és azon túl is, lévén, hogy minden új reaktor esetében valószínűleg több mint egy évtizedbe telhet, mire megkezdődik az energiatermelés.

A Guardian írója szerint a fosszilis tüzelőanyagok szintén nagy hangsúlyt kapnak a stratégiában, mivel a kormány igyekszik bővíteni az Egyesült Királyság gáz- és olajkészletét, többet szivattyúzni az Északi-tengerből, és mélyíteni a kapcsolatot olyan nagy közel-keleti beszállítókkal, mint például Szaúd-Arábia. Boris Johnson múlt héten már látogatást is tett a Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben.

A két közel-keleti nemzet kulcsfontosságú nemzetközi partner ebben az erőfeszítésben. Együtt fogunk dolgozni a regionális biztonság megteremtése, a humanitárius segítségnyújtási erőfeszítések támogatása és a globális energiapiacok hosszabb távú stabilizálása érdekében

– nyilatkozta a miniszterelnök látogatása előtt.

Visszatérhetnek a szénhez?

Mindeközben a stratégia szerint az egyik legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagot, a szenet 2024-re fokozatosan ki szeretnék vezetni a brit energiapiacról. A kormány azonban úgy tűnik, hogy informális kapcsolatot létesített az Egyesült Királyság megmaradt szénszolgáltatóival – az EDF-fel, az Uniperrel és a Drax-szal, amelyek kazánjait biomasszára alakították át – hogy szükség esetén esetlegesen visszatérhetnek a szénhez. A The Guardian szakértői szerint ez azonban csak akkor lép életbe, ha az elmélyülő válság megköveteli, nem pedig a „szénreneszánsz nyitánya”.

Mi nem kerül bele a stratégiába?

A brit napilap szerint

nem vezetnek be rendkívüli adót a fosszilis tüzelőanyag-vállalatokra.

Pedig lenne támogatottsága: az energiapolitikai tanácsadás aranystandardjának tekintett Nemzetközi Energia Ügynökség már szorgalmazta az Európai Uniónál a rendkívüli adó bevezetését, amely bevételét a rászorulók számlájának enyhítésére fordítanák. Az Egyesült Királyságban pedig a Munkáspárt és a Liberális Demokraták javasolták az intézkedést.

A benzinadókat 2010 óta nem emelték, ami 2019-ben 11 milliárd font veszteséget eredményezett az államkincstárnak, és az üzemanyagot faló SUV-k mára a megvásárolt új autók körülbelül felét teszik ki.

A befagyasztott üzemanyagadó feloldása így további milliárdokat hozna az államnak.

Az sem valószínű, hogy radikális lépésre szánnák el magukat és ingyenessé tennék a tömegközlekedést, ami ösztönözné az embereket, hogy egyik napról a másikra kiszálljanak az autókból, csökkenjen a benzin és a gázolaj iránti kereslet, miközben tisztább lesz az égbolt, kevesebb levegőszennyezés, valamint biztonságosabb utak gyalogos és kerékpáros közlekedéshez.

Továbbá az is nagymértékben csökkentené az Egyesült Királyság energiaszámláit, és megszüntetné a fosszilis tüzelőanyagok idei évtől való importjának szükségességét, ha támogatás segítségével minden otthon szigetelését korszerűsítenék a szabványoknak megfelelően, valamint a gázkazánokat lecserélnék hőszivattyúkra. Azonban az író szerint ezeket az intézkedéseket a Pénzügyminisztérium és más kormányintézmények kizárták.