Az olajembargó ott szorítaná Putyint, ahol tényleg fáj neki

Az olaj Oroszország fő exportterméke, nagyrészt ezen keresztül jut dollárhoz és euróhoz, így a nyersolajra vonatkozó szankciók valóban megfoszthatják Putyint a háború finanszírozásának lehetőségétől. Ezért egyre nagyobb a nyomás az Európai Unión, hogy korlátozza az orosz nyersolaj behozatalát, amelyet az EU a földgázzal szemben sokkal könnyebben szankcionálhat. Az EU és az Egyesült Királyság Oroszország legnagyobb kőolaj, földgáz és szén importőrei, Oroszország rajtuk keresi meg összes bevételének nagyjából 50 százalékát, ezen belül pedig messze a legtöbbet az olajtermékek eladása adja.

„Folytatjuk a tárgyalásokat arról, hogy milyen szankciókban gondolkodhatunk ismét, különösen az energiával kapcsolatban” – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően. Az unióba történő orosz olaj behozatalának korlátozására vonatkozó elképzelést egyre több uniós ország támogatja, miközben a blokk az ukrajnai invázió miatt Oroszországgal szembeni szankciók ötödik körét tervezi. Különösen a Lengyelország és a balti államok szorgalmazzák erősen az olajimport leállítását, sőt a lengyelek a teljes kereskedelmi embargót javasolták. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint mindenképpen erősen fontolóra kell venni az olajbehozatal leállítását, mert ez a legnagyobb bevétele az orosz költségvetésnek, és hadseregük finanszírozásának – foglalta össze a Politico.

A formálódó uniós állásponttal szemben Orbán Viktor szerint a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent”, és „jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak” – jegyezte meg a kormányfő Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével történt egyeztetését követően.

Joe Biden amerikai elnök – aki korábban embargót hirdetett minden orosz energiaimportra – csütörtökön Brüsszelbe érkezik, hogy az Európai Tanácsban az uniós országok vezetőivel a többi között az orosz olaj elzárásának lehetőségéről egyeztessen, majd találkozik a NATO vezetőivel, végül pénteken Varsóba látogat, ahol kétoldalú találkozón vesz részt Andrzej Duda elnökkel.

Az unió esetleges olajembargója meglehetősen ideges hangokat váltott ki Moszkvában: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy bármilyen ilyen lépés nagyon nehéz helyzetbe hozná az európaiakat, míg Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a dumában arról beszélt, hogy mivel a Nyugat az orosz olaj embargójára készül, egyre sürgetőbb, hogy Oroszország növelje az Ázsiába irányuló szállításokat.

Moszkvát azért is érintené a földgázénál sokkal érzékenyebben az olajszállítások leállítása, mert bár az unió a gáz mintegy 40 százalékát Oroszországból szerzi be, ennek nagy részét csővezetéken szállítják, ami megnehezíti a gyors pótlást. A kőolaj körülbelül egyharmadát importálja Oroszországból, ennek azonban csupán 4–8 százaléka érkezik csővezetéken, ami azt jelenti, hogy könnyebben helyettesíthető a nemzetközi piacokon történő olajvásárlással. Fontos emellett, hogy az olajtermékek eladása 2021-ben háromszor annyi pénzt hozott Oroszországnak, mint a gázé, így ez sokkal fájdalmasabb csapás lenne számára.

Az orosz nyersolajtól való függőség nagyon változó: Franciaország az olaj mintegy 13 százalékát kapja Oroszországból, Németország körülbelül egyharmadát, Magyarország kevesebb mint 45 százalékát, míg Lengyelország és Finnország kétharmadát, Szlovákia pedig háromnegyedét.

Az ukrajnai invázió páriává tette az orosz olajat; az orosz zászlóshajónak számító uráli nyersolajjal jelenleg majdnem 30 dolláros árengedménnyel kereskednek a vezető olajfajták értékéhez képest, és nehezen talál vevőket, bár az olyan piacokon, mint India és Kína, fellendült az értékesítés. 

A 2021 második felétől tapasztalt árakon Oroszországnak havi 20 milliárd dollár körüli folyó fizetési mérleg többlete volt. Ha az orosz nyersolaj ára 90 dollár körüli, az akkor kitermelt mennyiséggel az ország költségvetése havi több mint 65 milliárd dollár többletbevételhez juthat, ami a Kreml pénzügyi erejét növelné, míg a 100 dolláros olajár már 73 milliárd dollárhoz közelíti a többletet. A szankciókról szóló elhúzódó vita pedig csak felfelé tornázza az árakat.