Recseg az orosz gazdaság, de a jegybank nem pánikol

Az orosz központi bank márciusi rendszeres monetáris ülésén a várakozásoknak megfelelően 20 százalékon tartotta az irányadó kamatlábat, hivatkozva arra, hogy a február végi rendkívüli, 115 bázispontos emelés hozzájárult a pénzügyi stabilitás fenntartásához, és megakadályozta az ellenőrizetlen áremelkedést, ugyanakkor a jegybank a magasabb inflációra és gazdasági zsugorodásra figyelmeztetett.

A bank a február 28-i rendkívüli ülésén 9,5 százalékról 20 százalékra, több mint két éve a legmagasabb szintre emelte az irányadó kamatlábat, miután a rubel rekordalacsony szintre zuhant a világ jelentősebb devizáival szemben az Oroszország ukrajnai inváziója miatt bevezetett nyugati szankciók hatására. A jegybank akkor megtiltotta a külföldiek által birtokolt orosz értékpapírok eladására vonatkozó ajánlatok elfogadását, emellett elrendelte, hogy az exportvállalatoknak kötelezően értékesíteniük kell dollár- és euróbevételeik 80 százalékát, valamint 733 milliárd rubel banki tartalékot szabadított fel a likviditás növelése érdekében. Mindezen túl a részvénykereskedelmet ideiglenesen felfüggesztették Moszkvában, ami azóta is szünetel.

A jegybankelnök bejelentése szerint a kötvénypiac ezzel szemben hétfőn újraindul, és a kiegyensúlyozott likviditás biztosítása érdekében a központi bank OFZ-államkötvényeket fog vásárolni, előre nem jelzett mennyiségben.

A jegybank által március második hetében kért független elemzői felmérés 20 százalékos átlagos inflációt és 8 százalékos gazdasági zsugorodást prognosztizált az idei évre, miközben azt jósolta, hogy az irányadó kamatláb átlagosan 18,9 százalék lesz. Az éves infláció már március 11-én elérte a 12,54 százalékot és rohamosan gyorsul, ugyanakkor a bank pénteken nem közölt inflációs és gazdasági növekedési előrejelzést, csak annyit mondott, hogy a bruttó hazai termék a következő több negyedévben is csökkenni fog, és arra számít, hogy az éves infláció 2024-ben térhet vissza a 4 százalékos célértékhez. Az orosz gazdaság egy nagyszabású strukturális átalakulás szakaszába lép, amelyet a megnövekedett infláció és a gazdasági visszaesés átmeneti, de elkerülhetetlen időszaka kísér – áll a jegybank közleményében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújának február végi kitörése előtt a központi bank 5–6 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, már akkor feladva a korábbi 4–4,5 százalékról szóló reményeket, noha akkor még arra számított, hogy az infláció 2023 közepén ismét elérheti a 4 százalékos célt.

A kamatdöntést megelőzően a makrogazdasági stabilitás fenntartása érdekében Putyin javasolta Elvira Nabiullina jegybankelnök kinevezését harmadik ciklusra – közölte Dmitrij Peszkov szóvivő. A 2013-ban kinevezett, 58 éves Nabiullina közgazdász és Putyin korábbi tanácsadója, az első nő, aki Oroszország egyik legtekintélyesebb intézményének élére került. Jelenlegi megbízatása júniusban lejár, ezért Putyin pénteken felkérte a parlament alsóházát, a dumát, hogy március 21-én tárgyalja meg újbóli kinevezési javaslatát.

„Most, amikor a központi banknak egyre nagyobb felelősséggel kell szembenéznie a makrogazdasági stabilitás fenntartásában, az elnök rendszeresen beszél Nabiullinával” – mondta Peszkov korábban újságíróknak.

„Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi környezetben a gazdaságnak ösztönző monetáris politikára lenne szüksége, ami a kamatlábak csökkentésével járna. Az elkötelezett inflációellenes harcos, Nabiullina újbóli kinevezése alapján azonban úgy tűnik, nem lesz radikális változás a megközelítésben” – mondta Dmitry Polevoy, a Locko Invest befektetési igazgatója.

Szintén közvetlenül a kamatdöntést megelőzően tett bejelentést az orosz pénzügyminisztérium, melyben közölte, hogy teljes mértékben eleget tett a 2023-ban és 2043-ban esedékes dollárban denominált eurókötvények kamatszelvényeinek kifizetésére vonatkozó kötelezettségeinek. Oroszországnak 117 millió dollárnyi kuponfizetést kellett teljesítenie, ami a nyugati szankciókat követően az ország nemzetközi adósságtörlesztési hajlandóságának és képességének tesztje is volt egyben, hiszen a szankciók megakadályozták Oroszország hozzáférését a jegybankja által a gazdaság védelmére pufferként felhalmozott 640 milliárd dollár nagy részéhez. Noha felmerült, hogy az ország rubelben teljesíti fizetési kötelezettségét, ezt azonban a nemzetközi hitelminősítők csődeseményként értékelték volna.

A rubel visszafogottan reagált arra, hogy Oroszország elkerülte az eurókötvények nemteljesítését, viszont kifejezetten csalódásként értékelte a kamatdöntést, ugyanis közvetlenül azt követően 104,35-ra gyengült a dollárral szemben, röviddel a bejelentés előtt látott 103 körüli szintekről. Egy hónappal ezelőtt az orosz valutát 76 dolláron és 85 eurón jegyezték. A nyugati devizák iránti megnövekedett kereslet miatt a jegybank betiltotta a lakossági dollár- és eurókifizetéseket a kereskedelmi bankoknál.

A következő rendszeres kamatdöntő ülést április 29-én tartják.