Segélycsomaggal enyhíteni a háború hatásait a japán kormány

Fumio Kishida japán miniszterelnök kedden felszólította a minisztereket, hogy április végéig állítsanak össze egy új gazdaságélénkítő csomagot, amellyel mérsékelhetik a háztartásokra nehezedő nyomást, hiszen az ukrajnai háború következtében egyre emelkednek az energia-, nyersanyag-, gabona- és üzemanyagárak.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a csomag további célja, hogy segítse a japán gazdaság kilábalását a Covid-19 világjárványból, így négy fő területre összpontosít: a magasabb kőolajárakra, a stabil élelmiszer-ellátásra, a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a rászorulók megsegítésére.

A kelet-ázsiai ország csupán a múlt héten lélegzett fel a járványidőszakból, amikor megszüntettek minden korlátozást. A gazdasági növekedésnek azonban újabb gátja akadt, jelenleg az orosz-ukrán konfliktus következtében megugró energia- és gabonaárakkal küzdenek a lakosok.

„Meg kell akadályoznunk, hogy az emelkedő üzemanyag-, nyersanyag- és élelmiszerárak nagy hatást gyakoroljanak az emberek megélhetésére és gazdasági tevékenységére” – mondta Kishida minisztereinek, hangsúlyozva azt a politikai dilemmát, amellyel Japán és a világ többi része szembesül, miközben az ukrajnai válság egyre inkább kigyűrűzik a világgazdaságra.

„Az intézkedések finanszírozására a kormány elsősorban a 2022-es költségvetésben elkülönített speciális tartalékokat használja fel” – tette hozzá a miniszterelnök.

A pénteken kezdődő pénzügyi évre már így is rekordösszegű, 107,60 billió jen (881 milliárd dollár) költségvetést irányoztak elő a gazdaság fellendítésére.

Ezen belül különítették el azt az 5,5 billió jen (44,4 milliárd dollár) összegű speciális tartalékot, amit sürgősségi kiadásokra lehet fordítani.

Sokak azonban nem értenek egyet a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) elgondolásával, köztük koalíciós partnerük, a Kómeitó párt is inkább a többletköltségvetés összeállítását szorgalmazza, ahelyett, hogy kizárólag a tartalékokra hagyatkoznának.

A csomag kulcsfontosságú elemeként az LDP és a Kómeitó felvetette az ötletet, hogy

egyszeri 5000 jen-t osztanak szét azon nyugdíjasok között, akiknek 0,4 százalékkal csökken áprilisban a nyugdíja az egy évvel korábbihoz képest.

Az ellenzéki törvényhozók azonban bírálják a javaslatot, szerintük ezzel csupán a szépkorú szavazókat szeretnék megnyerni a nyári felsőházi választások előtt.

Emellett április végéig egy hónappal meghosszabbítják az olaj-nagykereskedők támogatását, hogy a lakosság kedvezőbb áron jusson az üzemanyaghoz.

Az emelkedő nyersanyagárak mellett a japán jen közelmúltbeli leértékelődése, különösen az amerikai dollárral szemben, is aggodalmakat váltott ki a magasabb importköltségek miatt, ami fejfájást okoz az erőforrásokban szegény Japánnak. A dollár hétfőn 2015 augusztusa óta először emelkedett a 125 jenes küszöb fölé, majd kedden többnyire a felső 123 jenes sávban mozgott.

Annak érdekében, hogy nyomon kövessék a valutamozgásokat, kedden megállapodtak az Egyesült Államokkal, hogy folyamatosan konzultálnak – mondta a pénzügyminisztérium magas rangú tisztviselője.

A jen leértékelődése részben a Japán és az Egyesült Államok közötti eltérő monetáris politikai pályának tudható be. Japán viszonylag lassú gazdasági fellendülése és alacsony inflációja megerősítette azt az érvet, hogy a Bank of Japan (BoJ) hosszabb ideig tartsa a monetáris lazítást, ellentétben az Egyesült Államok jegybankjával, amely kamatemelési ciklusba lépett az infláció elleni küzdelem érdekében.

A várható segélycsomaggal kapcsolatban Masato Kanda pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a BoJ politikája – „egyáltalán nem ütközik” a kormány politikájával, hanem szoros együttműködésben dolgoznak.