Európa számára nincs visszaút a korábbi normalitáshoz

A ZEW gazdaságkutató intézet közölte, hogy német gazdasági hangulatindexe – amely a következő 6 hónap várható gazdasági fejleményeivel kapcsolatos várakozást tükrözi – mínusz 41 pontra csökkent a márciusi mínusz 39,3 pontról, ami 2020 márciusa óta a legalacsonyabb érték, de jobb, mint az elemzők áprilisra vonatkozó becslésének átlagában szereplő mínusz 48 pont. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások és értékelések jelenleg hasonlóak, a járvány kezdetén, 2020 márciusában tapasztaltakhoz. A mutató a bizalmat egy mínusz 100-tól (minden elemző a gazdaság romlását várja) 100-ig (minden elemző a gazdaság javulását várja) terjedő skálán méri, ahol a 0 érték semlegességet jelez.

Emellett az aktuális német gazdasági helyzet indexe is – amely azt méri, hogy az elemzők mennyire optimisták a jelenlegi gazdasági helyzetet illetően – ismét jelentősen romlott. A mutató 9,4 ponttal mínusz 30,8 pontra esett, ami már a második csökkenés az ukrajnai háború kezdete óta, de még így is jobb az elemzők által várt mínusz 35 pontnál.

„A ZEW gazdasági hangulatmutatója továbbra is alacsony szinten áll. A szakértők pesszimisták a jelenlegi gazdasági helyzetet illetően, és feltételezik, hogy az tovább romlik. Némi reményre ad okot az inflációs várakozások javulása, amely az előző havi jelentős romlást mintegy felére csökkenti. A következő hat hónapban azonban továbbra is fennáll a stagfláció veszélye” – kommentálta az adatokat a ZEW elnöke, Achim Wambach professzor.

Az euróövezeti gazdasági hangulatmutatója áprilisban szintén 2020 márciusa óta a legalacsonyabb szintre, mínusz 43 pontra csökkent, az előző havi mínusz 38,7-ről, mivel a gazdasági kilátások várhatóan romlanak az ukrajnai háború kedvezőtlen hatásai miatt. Áprilisban a megkérdezett elemzők 57,7 százaléka a gazdasági aktivitás romlására számított, 27,6 százalékuk nem várt változást, míg 14,7 százalékuk javulást jósolt. Emellett az aktuális gazdasági helyzet mutatója 6,6 ponttal mínusz 28,5 pontra csökkentek.

Az euróövezetre vonatkozó inflációs várakozások 43,6 ponttal csökkentek a jelenlegi felmérésben.

A mutató jelenleg 25,9 ponton áll. A szakértők 47,5 százaléka számít az inflációs ráta emelkedésére a következő hat hónapban.

Hasonlóan pesszimista képet fest az Egyesült Államokban az NFIB keddi kisvállalati hangulatindexe, amely a harmadik egymást követő csökkenése után a februári 95,7-ről márciusra 93,2 pontra esett, ami 2020 áprilisa óta a legalacsonyabb érték. Az inflációt az Egyesült Államokban a vállalkozók 31 százaléka tartja a legfontosabb problémának, ami 1981 első negyedéve óta a legnagyobb arány. Emellett rekordmagasra, 72 százalékra nőtt az eladási árakat emelő kisvállalatok aránya, 47 százalékuk pedig olyan álláshelyekről számolt be, amelyeket nem tudott betölteni.

Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője a távolabbi kilátásokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború és az azt követő, Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók sokkal nagyobb változásokat fognak okozni Európa gazdaságában, mint a korábbi válságok, például a járvány. Az európai vezetők az orosz hadigépezet pénzügyi forrásainak elvágása érdekében kénytelenek voltak jelentősen felgyorsítani az orosz energiától való túlzott függőségük csökkentésének folyamatát.

Ez tükröződik abban is, hogy az Európai Parlament április 7-én az orosz olaj, szén, nukleáris üzemanyag és gáz azonnali és teljes embargójára szólított fel.

Ennek az agresszív leválásnak azonban ára van, ami rekordszintre emeli az amúgy is magas inflációt, és a feldolgozóipar járvány utáni fellendülésének aláásásával fenyeget.

Mindez oda vezethet, hogy a háború következtében Európa elveszíti gazdasági versenyképességét, a feldolgozóiparra épülő, exportorientált gazdasága és az energiaimporttól való nagyobb függősége miatt. Ennek elkerülésére Európának fel kell gyorsítania a zöld átállást és az energetikai autonómiára való törekvést, miközben növelnie kell a védelmi, digitalizációs és oktatási kiadásokat. Ennek eléréséig azonban tovább nő a háztartások jövedelmére nehezedő nyomás, miközben az élelmiszerárak is rekordszintre emelkednek majd.