Lengyelország nem esett pánikba az orosz gázszállítás leállásától

A Gazprom leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül az április szállításokért – erősítette meg szerdai közleményében az orosz gázipari holding.

Ezzel szemben a PGNiG azt állítja, hogy nincs lejárt tartozása a Gazprommal szemben, a szállítások felfüggesztése ezért az év végén lejáró hosszú távú kétoldalú szerződés megszegésének minősül. 

A lengyel vállalat lépéseket fog tenni a szállítások helyreállítása érdekében, és fenntartja magának a jogot, hogy követeléseket érvényesítsen ezen a jogcímen, számolt be a Rzeczpospolita.
Vlagyimir Putyin elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra – erre azonban Lengyelország és Bulgária nem hajlandó. 

A lengyel piac egyébként az orosz szállításoktól függetlenül biztonságban van, 

az ország tárolói 3,5 milliárd köbméter kapacitással rendelkeznek, és 80 százalékban tele vannak. A lap szerint a fogyasztói igények nagyságától függően 40–180 napra képesek biztosítani az ellátást, ráadásul tavasszal csökken a gáz iránti kereslet. Emellett vannak más lehetőségeik is: a cseppfolyósított gázt (LNG) fogadó terminál bővítésének köszönhetően a lengyelek az év eleje óta havonta átlagosan egy gázszállító hajóval többet tudnak fogadni, mint korábban, és importálhatnak Csehországból is.

Májusban beindul a Lengyelország–Litvánia-gázvezeték, így a PGNiG a litván LNG-terminálon keresztül importálni tudja a nyersanyagot az ország keleti felébe, október 1-jétől pedig a Baltic Pipe gázvezetéken fogadhatnak norvég gázt. Ezenkívül a Jamal-Európa vezetéken Németországból jöhet gáz, és már szerdán reggel jelentősen meg is nőtt a csövön keleti irányba áramló mennyiség. A német üzemeltető, a Gascade adatai szerint a mallnowi mérőpontról reggel hatkor óránként 12,7 millió kilowattórányit meghaladó mennyiséget jelentettek, míg az előző huszonnégy órában csak mintegy 2,5 milliót.

A lap idézte Piotr Naimskit, a kormány stratégiai energetikai infrastruktúráért felelős megbízottját, aki elmondta, felkészültek a gázszállítások leállításának lehetőségére. „A rendszer kiegyensúlyozott, és a fogyasztók biztonságban érezhetik magukat. Megoldjuk. Ez egy ultimátum, amelyet nem fogadunk el” – jelentette ki. Naimski megemlítette, hogy jelenleg évente mintegy 6,5 milliárd köbméter áramlik Lengyelországba az LNG-terminálon keresztül, 5,5 milliárd a Jamal-Európa vezetéken, egymilliárd német területről Lasówon keresztül), és 1-1,5 milliárd köbméteres kapcsolatuk van Csehországgal is. A közeljövőben elindul egy gázvezeték Szlovákiából, amely öt-hat milliárd köbméter importálására alkalmas, májustól pedig 2,5 milliárd köbméter LNG-t importálnak majd litván irányból. 

Az infrastruktúra tehát megvan ahhoz, hogy képesek legyünk fedezni az Oroszországból kieső mennyiséget

– jelentette ki. 

Sőt, még annál többet is, hiszen az orosz szövetségi vámszolgálat szerint Lengyelországba tavaly 10,58 milliárd köbméter gáz exportáltak, és nagyjából ekkora kapacitás várható ősztől Norvégia irányából.

Bulgária hasonló helyzetben van, szintén nem akarják meghosszabbítani a Gazprommal meglévő szerződésüket, de azt állítják, hogy fizettek az áprilisi szállítmányokért. A bolgár gázhálózatot üzemeltető Bulgartransgaz ráadásul nem is a hazai felhasználásra szánt gázzal, hanem tranzitgázzal kereskedik. A Bulgáriába irányuló orosz gázexport egyébként tavaly a duplájára, 3,15 milliárd köbméterre emelkedett.

Az orosz lépés azonnal meglendítette az európai gázárakat, annak ellenére, hogy a Goldman Sachs elemzői szerint a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló orosz gázáramlás leállítása csak szerény fizikai hatással lesz az európai kereslet-kínálat egyensúlyára. 

Az irányadó holland TTF gáztőzsdén májusi szállításra 108,75 euróra nőtt egy megawattórányi mennyiség ára, harmadik negyedévi szállításra pedig 115,25, míg másnapira 115,75 euróra.

„A piac nagyrészt elhanyagolta az orosz szállítás megszakadásának kockázatát, ezért látjuk a megugrást az árban” – magyarázta a Reutersnek James Waddell, az Energy Aspects európai gázpiaci vezetője. Mások szerint viszont a piacot inkább az a félelem mozgatja, hogy más országok is hasonló elbírálás alá eshetnek. „Fennáll a veszélye annak, hogy a más országokba irányuló szállítások is csökkenhetnek, és Európa számára nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen lenne az összes orosz gázt pótolni” – figyelmeztettek jegyzetükben a norvég DNB bank elemzői. „Ez legalábbis rövid távon azt követelné, hogy az azonnali piacon nagyon nagy mennyiségű LNG-t vonjanak el más vásárlóktól, és ez csak magasabb árak mellett történhet meg” – tették hozzá.