Macron kampányol: ez a különbség, ha Franciaországban élsz, nem pedig Magyarországon

Cáfolta Emmanuel Macron szerdán a France 2 közszolgálati csatornának, hogy bármiféle megállapodást kötött volna Nicolas Sarkozy volt konzervatív elnökkel, miután a 67 éves volt elnök kedden támogatásáról biztosította. A sajtó azzal vádolta a centralista vezetőt, hogy támogatásért – a konzervatívok szavazataiért – cserébe politikai befolyást ajánlott fel Sarkozynek, akit továbbra is Les Republicains jobbközép párt befolyásos alakjának tartanak.

Emellett a hivatalban lévő elnök azt is kijelentette a Reuters szerint, hogy kész új politikai szövetségeket kötni az ország megreformálása érdekében.

Az országban tapasztalható törések nemcsak a többség megszerzését kívánják meg tőlem, hanem azt is, hogy magam mögé gyűjtsem azokat a politikai erőket, amelyek nem teljesen osztják a nézeteimet, de nyitottak arra, hogy együttműködjenek bizonyos reformokon – mondta Macron, majd hozzátette, hogy nem koalíciókról beszél, mivel Franciaország politikai rendszere nem alkalmas az ilyen pártok közötti megállapodásokra.

Mindeközben Macron kelet-franciaországi körutazást tett szerdán, és a strasbourgi tüntetésen egy aktivistának elmagyarázta, hogy nyugodtan kiabálhat, akár még azt is, hogy „le a Köztársasággal”, mert megteheti. ,,Ez a különbség aközött, hogy Franciaországban, Strasbourgban él, nem pedig Magyarországon!”

Óriási demográfiai, gazdasági és társadalmi regionális eltérésekkel szembesültek a pártok

Noha vasárnap este fellélegezhetett az elnök, hogy nem voltak szorosabbak az első fordulós választási eredmények, ha mélyebbre ásunk az adatokban, aggasztó tendenciákat láthatunk. Az egykori befektetési bankár is láthatóan megrendülten szólt támogatóihoz, miután közel öt százalékponttal megelőzte a szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pent.

Ne tévedjünk, semmi sem dőlt még el. Legyünk alázatosak és elszántak!– szólt a tömeghez a választás estéjén.

A harmadik helyen a szélsőbaloldali szocialista jelölt, Jean-Luc Melenchon végzett a szavazatok 21 százalékával, majd őt követte a szélsőjobb Eric Zemmour 7,2 százalékkal. Zemmour arra buzdította támogatóit, hogy szavazzanak Le Penre, míg Melenchon inkább arra kérte támogatóit, hogy bárkire szavazzanak, csak ne rá. Ennek ellenére odáig nem ment el, hogy Macront javasolja, így szavazótábora valószínűleg megosztott lesz.

Macronnak és Le Pennek most meg kell próbálnia minél több szavazót maga mögé állítani a másfél hét múlva esedékes végső fordulóig. A két jelölt azonban merőben más elképzelésekkel fordult a franciákhoz, így nagy a tét nem csak az ország, hanem az egész Európa Unió számára is. Pedig Franciaország kockázata aligha lehet magasabb, miközben az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációjával küzd, és Európa keleti szárnyán háború folyik.

Ugyanakkor más nyugati politikai tendenciákkal ellentétben az idősebb francia szavazók, különösen a 70 év felettiek, liberálisabbak, míg a fiatalabb szavazók egyre jobban vonzódnak a szélsőbalhoz és a jobboldalhoz. Ráadásul más demográfiai kérdésekben is eltérő fókuszú volt a két jelölt kampánya, így ha szélesebb társadalmi rétegeket szeretnének megmozgatni, alapjaiban kell átgondolniuk üzeneteiket.

Düh és kiábrándultság a fiatal szavazók körében

Az Ipsos felmérése szerint Macron csak a 60 év feletti szavazók körében végzett az élen, Melenchon és Le Pen pedig meg tudta nyerni a 18-24 éves korosztályt is. Míg a francia fiatalok általában ritkábban mennek el szavazni – ami ebben az esetben jót jelenthet a centrista Macronnak –, mégis a baloldalibb közönséghez kell fordulnia az elnöknek, hogy megszerezze a szavazatok többségét április 24-ig.

A Harris Interactive közvélemény-kutató szerint a szélsőbaloldali Melenchon szerezte meg a 18-24 év közötti szavazók legnagyobb részét, voksaik 34,8 százalékával, akit Macron és Le Pen követett a szavazatok 24,3, illetve 18 százalékával. A 25 és 49 év közötti szavazók körében pedig Le Pen volt a legnépszerűbb (30 százalékkal), valamint a 35-49 évesek körében is megelőzte Macront a szavazatok 28,8 százalékával, aki csak az idősebb korosztályok között verte meg riválisait, a 65 év felettiek szavazatának 37,5 százalékával, valamint az 50-64 évesek 28 százalékával.

Egyes elemzők szerint inkább a társadalmi értékek változását tükrözi, hogy a fiatalabbak elsősorban a szélsőjobbra és szélsőbalra voksolnak. A spektrum szélső végén lévő jelöltek népszerűségének megugrása „a Covid–19 járvány és a zárlatok miatt elvesztett életéveik iránti harag megnyilvánulása; ennek egy része a francia kormánnyal szembeni intézményellenes pozíció is” – mondta Julien Hoez, a brüsszeli nemzetközi politikai ügyek szakértője a CNBC-nek, hozzátéve, hogy „Ezen felül ott vannak a francia társadalomban a generációs, gazdasági, foglalkoztatási és kulturális stressztényezők, amelyek mögé a szélsőjobb és a szélsőbal állt be.”

Előtérbe került a kenyér-kérdés, ehelyett Macron inkább a nyugdíjkorhatár emelését hangoztatta

Le Pen, aki az elmúlt években tompította saját és szélsőjobboldali pártja imázsát, kampányát a szokásos bevándorlásellenes, euroszkeptikus üzenete helyett arra fordította, hogy miként segítsen helyreállítani a háztartások költségvetését. Mivel az euróövezetben az infláció a valaha volt legmagasabb, üzenete hallgató fülekre talált.

Az Ipsos április 10-ei felmérése szerint a vásárlóerő és a megélhetési költségek kérdése volt a legfontosabb a szavazók 58 százalékának, és minden egyes korcsoportban egyértelmű a többség, akik elsődleges problémaként értékelték, kivéve a 18-24 éveseket, akiket jobban érdekel a környezetvédelem – az ő megnyerésükre Le Pen például számos posztot tett közzé az állatvédelemről.

A szélsőjobboldali jelölt adócsökkentést szorgalmazott az energiaárak emelkedése miatt, amelyek az infláció és az ukrajnai háború miatt történelmi csúcson vannak. Macron is ígéretet tett néhány adócsökkentésre, viszont a nyugdíjkorhatár emelését és a közalkalmazotti létszám csökkentését is szorgalmazta – amivel nem nyerte el a baloldali szavazók tetszését.

A nyugdíjkorhatárt eddig 62 évről 65 évre emelte volna, amit szerdán levitt 64-re, ráadásul ő az egyetlen, aki eltörölné azt a speciális nyugdíjrendszert is, ami az állami vállalatok egy részének alkalmazottaira vonatkozik és jelentős juttatásokat, valamint alacsonyabb nyugdíjkorhatárt tesz lehetővé. Eközben Zemmour is 64 évre szerette volna emelni a nyugdíjkorhatárt, Le Pen pedig változatlanul hagyná, és lecsökkentené 60 évre azok esetében, akik 20 évesen vagy annál fiatalabbak kezdtek dolgozni. Melenchon pedig általános 60-ra akarta csökkenteni.

Az ukrajnai háború hatásai

Mindeközben az ukrajnai háborúra is reagálnia kellett a jelölteknek, Macron az európai egységet szorgalmazta, és eleinte nagy előnyt is jelentett a háború-centrikus kampánya. Azonban az első szavazás előtti két hétben a belföldi hangsúly áthelyeződött a megélhetési költségek válságára. Le Pen ezt ki is tudta használni, és előtérbe helyezte gazdasági ígéreteit, miközben a NATO- és EU-ellenes álláspontjával, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fenntartott korábbi baráti kapcsolatával támadták.

Le Pen elérte a szegényebb rétegeket is, míg Macronért a képzett városi középosztály rajong

A lejáratókampány ellenére a szélsőjobboldali jelölt elérte azokat a társadalmi rétegeket, akik a leginkább támogatásra szorulnak. A Reuters elemzése szerint Macron rosszabbul, Le Pen pedig lényegesen jobban teljesített azokon a területeken, ahol nagyobb a szegénység. Átlagosan a lakosság 12,7 százaléka él alacsonyabb életszínvonalon azokban a megyékben, ahol Macron győzedelmeskedett, és 16 százaléka, ahol Le Pen kapta a legtöbb szavazatot.

Úgy tűnik, hogy bár a hivatalos kormányzati adatok alapján Macron elnöksége alatt nagymértékben nőtt a rendelkezésre álló bruttó jövedelem, az elmúlt hat hónapban tapasztalt infláció gyorsan felemésztette azt. A magas munkanélküliség rátájú és az alacsony jövedelmű területeken elért gyenge eredményei azt sugallják, hogy üzenete, miszerint ő a legalkalmasabb jelölt, hogy megoldja a válságot, süket fülekre talált, és a 25 milliárd eurós kormányzati csomag, melynek célja a háztartások tehermentesítése a magas energiaárak és az infláció miatt, nem tudta enyhíteni a választók aggodalmait.