Egynapos országos sztrájkba kezdtek a görög munkavállalók szerdán, mivel az orosz–ukrán konfliktus egyre fűti az inflációt, és márciusban meghaladta a korábbi 25 éves csúcsot is.
Márciusban 8 százalékra ugrott az infláció Görögországban az Eurostat statisztikai hivatal múlt heti előzetes adatai szerint. Már februárban is 25 éves csúcsok dőltek, 7,2 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése, ami januárban 6,2-en állt, főleg az emelkedő energia-, lakhatási és szállítási költségek miatt.
A növekedés hátterében az orosz–ukrán konfliktus áll, ami miatt drámaian megugrott az orosz energia és az ukrán gabona ára. A vállalkozások és a háztartások továbbra is hatalmas áremelési hullámmal néznek szembe, amit nehezen tud mérsékelni a kormány.
Az ország két legnagyobb szakszervezete – amelyek mintegy 2,5 millió köz- és magánszférában dolgozót képviselnek – a 24 órás általános sztrájkot Athén központjában zárják – számolt be a Reuters.
A tüntetések miatt részben leállt az oktatás, és az állami kórházak működésében is fennakadások vannak. Nem közlekedik az athéni metró, a villamos, az elektromos vasút (ISAP), illetve az elővárosi vasút (proastiakos). A trolibuszok sem járnak, míg a menetrend szerinti autóbuszok kétszer 3 órás szünetet tartanak, és csak 9–21 óra között közlekednek. A görög szigetekre közlekedő kompok pedig a kikötőkben maradnak.
Bár a repülőterek személyzete korábban jelezte, hogy csatlakoznának a tüntetésekhez, végül nem törölték a szerdai járatokat, mivel a Polgári Légi Közlekedési Szolgálat megkeresésére a bíróság jogellenesnek minősítette a légiforgalom-irányítók, villamosmérnökök és távközlési munkatársak sztrájkját.
Az ADEDY és a GSEE szakszervezetek az energia-, élelmiszer- és kenyérárak hirtelen emelkedése miatt mozgósították a lakosságot, valamint a minimálbér emelését követelik.
Nem fogadjuk el, hogy csak amiatt ne mérsékeljék a villamos energia, az olaj, a gáz, a kenyér és mindenféle közjavak elharapódzó árait, hogy nehogy visszább essenek az érintett nagyvállalatok bevételei– áll az ADEDY közleményében. A Pán-Görög Tengerész Szövetség is felszólította a kormányt, hogy hozzon létre állandó pénzügyi támogatási és védelmi rendszert a munkanélküliek számára.
Görögország 2018 környékén végre maga mögött tudta hagyni az évtizedes pénzügyi válságot, azonban két évvel később a koronavírus-járvány teljesen leállította az ország egyik létfontosságú ágazatát, a turizmust. A növekvő energiaárak, amelyeket az ukrajnai invázió óta az Oroszország elleni szankciók tovább súlyosbítottak, még nagyobb nyomást alá helyezték a háztartásokat.
Az elmúlt 14 évben a munkavállalók egy mély válság terhét cipelték, amely mindenki jövedelmére és életére hatással volt– mondta a GSEE.
Az Elstat statisztikai hivatal februári adatai szerint 71,4 százalékkal nőttek a villamosenergia-árak, a földgáz pedig 78,5 százalékkal drágult éves alapon. Mindeközben az üzem- és kenőanyagok ára 23,2, a fűtőolaj ára pedig 41,5 százalékkal emelkedett.
A kormány szeptember óta mintegy 3,7 milliárd eurót költött az enyhítő intézkedésekre, ami a sztrájkoló munkavállalók szerint nem elegendő. A GSEE a megugró infláció miatt a havi bruttó minimálbér 13 százalékos, 751 euróra emelését szorgalmazta márciusban.
A konzervatív kormány már januárban 2 százalékkal, 663 euróra emelte a minimálbért, Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök pedig május 1-től egy második, nagyobb emelést is ígért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.