Rohamosan közeledik a választás napja Szlovéniában, ilyen eredményekre számíthatunk vasárnap

Választási szuper évet tartanak idén Szlovéniában, hiszen 2022-re ütemezték a parlamenti, a helyhatósági és az elnökválasztást is. Április 24-én az új parlamentre szavazhatnak a választópolgárok a politikailag egyre megosztottabb országban.

A legtöbb közvélemény-kutatás szoros versenyt jósol Janez Jansa miniszterelnök Szlovén Demokrata Pártja (SDS) és a Szabadság Mozgalom (FM), az újonnan alakult liberális-zöld politikai párt között a 90 tagú szlovén nemzeti törvényhozásban való mandátumért folyó versenyben. A liberális pártot egy Amerikában végzettséget szerző szakértő, Robert Golob vezeti, aki megígérte, hogy megválasztásuk esetén egyesítik a centrista és baloldali csoportokat egy jövőbeli koalíciós kormányban. 

Felmérések szerint mindkét oldal a szavazatok körülbelül 25 százalékát szerezheti meg, és több más párt is átlépheti a parlamenti képviselet 4 százalékos küszöbét.

A választások után várhatóan új kormány alakul, amelynek fő feladatai között lesz a növekvő energiaköltségek és a magas infláció kezelése, a szakszervezetek tetemes béremelési követeléseinek megválaszolása, valamint a Covid–19 világjárvány elleni küzdelem, mivel még mindig több száz új esetet regisztrálnak naponta az országban.

Arányos választási rendszer

A Szlovén Köztársaság függetlenségének kikiáltása óta ez lesz kilencedik parlamenti választás, ahol a szavazást az arányos választási rendszer szerint rendezik meg nyolc választókerületben, amelyek 11 választási körzetből állnak. A szavazásra jogosultak száma közel 1,7 millió fő.

Minden választókerülethez 11 képviselői mandátum tartozik (kerületenként egy), amelyet ezt követően választókerületi és állami szinten felosztanak a politikai pártok között a megszerzett szavazatok arányában. 

A 88 képviselőn kívül két nemzetiségi (olasz és magyar) képviselő számára külön voksolást szerveznek, 

akiket a többségi rendszer szerint két külön választói egységben – úgynevezett nemzetiségi választói egységben – választanak meg. Így a nemzetiségi közösségek tagjai kétszer szavazhat a szlovén parlamenti választásokon, ami pozitív diszkrimináció.

A választásokon minden olyan párt indulhat, amelynek listáját állami szinten három képviselő vagy 100 választópolgár, választókerületi szinten 50 választópolgár aláírásával támogatja. A párton kívüli listákhoz a 8 választókerület mindegyikében 1000 választópolgár aláírása szükséges.

Mivel valószínűleg egyetlen párt sem szerezne elegendő szavazatot az önálló kormányalakításhoz, az elemzők azt jósolták, hogy Golobnak nagyobb esélye lesz a választások utáni koalíció létrehozására, mint Jansának.

A veterán Jansa

A 63 éves, veterán politikus Jansa 2020-ban, a koronavírus-járvány kezdetén vette át a kormányfői posztot a lemondott liberális Marjan Šarec utódaként. Míg 

a miniszterelnök gazdasági sikerekkel büszkélkedhetett a nehéz időkben

 – növekvő beruházások, rekord foglalkoztatási arány és 8,1 százalékos gazdasági növekedés tavaly –, a kritikusai az egyre inkább tekintélyelvű irányvonalát hangoztatták. Szoros kapcsolatot épített ki a magyar miniszterelnökkel, aki hasonlóan Aleksandar Vučić szerb elnökhöz, már elsöprő újraválasztási győzelmet aratott a közelmúltban.

Jansa elutasította a kritikákat, és kampánya során el is határolódott a magyar miniszterelnöktől, valamint keményen fellépett Oroszország ukrajnai inváziója ellen. Fel is figyelt rá az Európai Unió, amikor Lengyelország és Csehország miniszterelnökével Ukrajna fővárosába utazott március közepén. Nem sokkal az utazás után a szlovén kormánya újranyitotta az ország kijevi nagykövetségét is, és sürgette a többi EU-tagországot, hogy kövessék a példáját.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy 

a polgárok aggodalmai inkább a belpolitikai kérdések, például a társadalmi egyenlőség, a környezetvédelem és a jogállamiság köré összpontosulnak, nem pedig az ukrajnai háborúra.

Így a jobboldali politikus tevékenykedését nem feltétlenül övezi  nagy választói elégedettség. 

Mióta Jansa 1993-ban a Szlovén Demokrata Párt vezetője lett, többször tevékenykedett már honvédelmi miniszterként és miniszterelnökként is. Számos esetben korrupciós perrel is szembe kellett már néznie. És annak ellenére, hogy az utcán tüntetett a nép és több civil mozgalom is szélesebb körű mozgalmat próbált generálni, a szétszakadt baloldali csoportok több mint két év alatt nem tudták komolyabb kihívás elé állítani a jobboldali politikust.

Új arc a szlovén politikában

Azonban egy teljesen új arc mutatkozott a politikai színtéren, a jobboldali miniszerelnök kihívója az 55 éves Golob lett, ami vonzó volt a kiábrándult választóknak. 

A „Megérdemlünk egy jobb államot” szlogen alatt zöld átalakulást és fenntartható fejlődést ígér, szemben Jansa „erős nemzet” narratívájával.

Andraz Zorko, a Valicon ügynökség elemzője szerint a jelenlegi választások előtti kampányt a fáradhatatlan terepmunka jellemezte, amelynek célja a szlovén fiatalok új generációjának megszólítása volt, ami szerinte sikerült is a Szabadság Mozgalomnak. Zenel Baragelj politikai elemző ugyanakkor úgy látja, hogy „lehetetlen megjósolni” a választási kimenetelt, mivel ingadozik a lakosság lojalitása és már több párt is közel került a 4 százalékos parlamenti küszöbhöz. A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy 

rekordmagas részvételi arányra számíthatunk vasárnap, ami Zorko szerint a baloldalnak kezdvezhet.