Tizedével nő idén a globális államadósság

Várhatóan 9,5 százalékkal, 71 600 milliárd dolláros új csúcsra emelkedik idén a globális államadósság, főként a gazdasági nagyhatalmak, mint például az Egyesült Államok, Japán és Kína növekvő eladósodása következtében – közölte szerdai jelentésében a brit Janus Henderson vagyonkezelő cég.

A koronavírus-járvány két évvel ezelőtti kitörése után a kormányok világszerte megnövelték a hitelfelvételt, mivel megpróbálták megóvni a nemzetgazdaságokat a kényszerű lezárások következményeitől. A globális államadósság ennek következményeként – a Reuters által szemlézett jelentés szerint – a 2020-as 52 200 milliárd dollárról már 2021-ben is soha nem látott magasságba, 65 400 milliárdra nőtt.

Kína adóssága gyarapodott a leggyorsabban, hiszen ötödével, vagyis 650 milliárd dollárral duzzadt fel egyetlen év alatt. A nagy, fejlett gazdaságok közül viszont Németországban volt a legnagyobb a növekedés százalékban kifejezve, ahol az adósságállomány 15 százalékkal lépte túl az előző évit; ez a tempó közel kétszerese volt a világátlagnak.

A Janus Henderson szerint az államadósság egyébként az elmúlt 20 évben megtriplázódott, ám ennek kedvezőtlen hatásait tompította, hogy az alacsony kamatkörnyezet mellett viszonylag olcsó volt az adósságfinanszírozás is.

Tavaly például, amikor az államadósságok átlagos effektív kamatlába a 2020-as 1,8 százalékról 1,6-re csökkent, az adósságszolgálati költségek 1000 milliárd dollárra estek vissza. Az erőteljes globális gazdasági fellendülés pedig gondoskodott róla, hogy a 2020-as 87,5 százalékról 2021-re 80,7-re javuljon a globális adósság/GDP arány – tette hozzá a jelentés.

Ez a hajó azonban elment, mostantól az adósságköltségek várhatóan meredeken emelkednek – prognosztizálta a vagyonkezelő cég. Becslése szerint a globális kamatterhek – változatlan árfolyamokkal kalkulálva – 2022-re csaknem 15 százalékkal, 1160 milliárd dollárra nőnek.

A Janus Henderson jelentése szerint amúgy a globális államkötvénypiacok 2021-ben átlagosan 1,9 százalékos negatív hozamot értek el, ami az elmúlt 35 év során mindössze a negyedik ilyen esztendő volt.

Bethany Payne, a Janus Henderson globális kötvényekért felelős portfóliómenedzsere szerint azonban a változások lehetőségeket is tartogatnak a befektetők számára, hiszen míg az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Európában és Ausztráliában szigorítják a monetáris politikát az infláció kiszorítása érdekében, addig másutt még mindig élénkítik a gazdaságot.

A szakértő Kínát és Svájcot emelte ki. Peking ugyanis még nem szakított a laza monetáris politikával, a helvéteknél pedig az energia sokkal kisebb arányban szerepel az inflációs kosárban, és ugyan politikájuk az Európai Központi Bankéhoz igazodik, de a három lépés távolságot mindig megtartják.