Újabb bizonyíték, hogy Putyin egész Európa ellen indult háborúba

Oroszország el akarja kerülni azt a forgatókönyvet, amelyben Moszkvának be kell avatkoznia a szakadár moldáviai terület, a Dnyerszter Menti Moldáv Köztársaság helyzetének rendezésébe

 – idézte az orosz külügyminisztérium kedden kiadott közleményét az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség.

A moldáv államfő, Maia Sandu rendkívüli ülésre hívta össze az ország biztonsági tanácsát kedd délutánra, miután a de jure Moldáviához tartozó, de valójában önálló vezetéssel rendelkező transznisztriai szakadár területen hajnalban robbanásokat jelentettek. A robbanások megsemmisítették az ukrán határhoz közeli Majak község két, még a kilencvenes évek előtt épített rádiótornyát, amely az orosz állami rádió adásait sugározta a környéken. 

A volt védelmi miniszter szerint az oroszok szítják a feszültséget

A magyar megyényi területű, 470 ezer lakosú – körülbelül harmad-harmad részben románok, ukránok és oroszok lakta – Transznisztria egyedül Moszkva által elismert vezetői arról számoltak be, hogy a térségben ismeretlenek "terrortámadásokat" hajtottak végre; a rádióállomásoknál történt robbantások mellett a tiraszpoli repülőtéren is robbanásról számoltak be. 

A kisjenői kormány álláspontja szerint azonban a robbantások egyedüli célja az volt, hogy feszültséget szítsanak a térségben. Az ország korábbi védelmi minisztere az Insidernek nyilatkozva egyenesen arról beszélt: a robbanások mögött az orosz titkosszolgálat állhat, amely így akarja felkorbácsolni a helyiek indulatait és megnyerni a támogatásukat egy orosz beavatkozáshoz.

A Délnyugat-Ukrajnával határos, Moszkva által támogatott szakadár területen a Szovjetunió darabokra hullása óta állomásoznak orosz csapatok. Trasznisztria önállóságát 1990 óta egyetlen ENSZ-tagállam sem fogadta el, de a híradásokban lehetséges tűzfészekként sűrűn előfordul, mióta Moszkva elismerte az Ukrajnától 2014-ben elszakadt két kelet-ukrajnai népköztársaságot és Odessza közelében, a túloldalán megjelentek az orosz csapatok. A transznistriai főváros, Tiraszpol és Odessza közt mindössze száz kilométer a távolság, a romániai Galac közúton 270 kilométerre van tőle. 

Megindult a mozgósítás?

Április elején már felreppent a hír, hogy a transznisztriai orosz egységeket is az ukrán frontra vezénylik, de a mozgósítás hírét a tiraszpoli, valamint a kisjenői kormány is tagadta, attól tartva, hogy a szakadár területen új front nyílhat az orosz-ukrán háborúban. Erről akkor mi is részletesen beszámoltunk:

Az orosz elnök szóvivője kedd reggel, a transznisztriai hírekre reagálva közölte: a Kreml mély aggodalommal figyeli a térségben zajló eseményeket. Ezt a megjegyzést nem sokkal később a moszkvai külügy fent idézett közleménye követte. Ezzel párhuzamosan a Dnyeszter menti szakadár területek "elnöke" kihirdetett a térség terrorkészültségi szintjének legmagasabb, vörös fokozatra emelését, és bejelentette: katonai ellenőrzőpontokat állítanak fel Tiraszpol  és a többi város környékén. Napnyugtától minden autót megállítanak és ellenőriznek.

Moldova múlt pénteken bekérette a kisjenői orosz nagykövetet, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez. A vezérőrnagy az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" második, soron következő fázisáról beszélve azt mondta: Moszkva célja, hogy kiszélesítse az összeköttetést a Dnyeszteren túli terület és az "anyaország" között. Erről akkor itt írtunk:

Putyin elhúzódó háborúra készül

Az orosz invázió első két hónapjának sikertelenségei és jelentős áldozatai ellenére Vlagyimir Putyin elnök céljai változatlanok – írja a Financial Times, az orosz-ukrán béketárgyalás részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap úgy értesült, hogy Moszkva továbbra is kitart a terve mellett, hogy felszámolja Ukrajna önállóságát. Ez azonban azt az FT-nek nyilatkozó források szerint egyúttal azt jelenti, hogy Oroszország egy elnyúló háborúra rendezkedik be, amelynek csak egy állomása a Donyeck-medence "felszabadítása". Putyin elnök kimondott célja Délkelet-Ukrajna elfoglalása, de vélhetően nem tett le arról sem, hogy lássa bevonulni az orosz csapatokat Kijevbe.

Ha a választóknak nem tudod az eredményt győzelemként eladni, magadat sem tudod megmenteni –  egy moszkvai oligarcha szerint ez a megfontolás vezetheti az orosz elnököt, aki kész elhúzni a háborút csak azért, hogy látszólag győztesként kerülhessen ki az általa indított konfliktusból. Az üzletember szerint az Putyin elnök helyzetértékelését rontja, hogy az orosz csapatok által elkövetett hibákról szóló "rossz hírek" nem mindig jutnak el hozzá.

Oroszországnak időre lenne szüksége ahhoz, hogy egyáltalán azt fel tudja mérni, hány katonája van a fronton. Nem tudják, hány szerződéses katonájuk maradt, nincs pontos ismeretük a csapatokat ért veszteségekről, és azt sem tudják, mennyi eszközük maradt, illetve azok közül mennyi van még bevethető állapotban

– állítja Pavel Luzin független katonai elemző aki szerint már most borítékolható, hogy Oroszországnak legkésőbb májusban fel kell majd függesztenie a katonai hadműveleteit, hogy sorait rendezni tudja. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a sokak által májusra várt béke helyett várhatóan csak egy rövid tűzszüneti megállapodásra lesz lehetőség a harcoló felek között.

Ahhoz azonban, hogy Putyin elnök egy elhúzódó háborút folytathasson Ukrajnában – és akár Moldovában –, szükséges, hogy az orosz közvélemény előtt is elismerje: ez már nem egy "különleges katonai művelet", hanem valódi háború – figyelmeztet a brit Royal United Services Institute szakértője. Jack Walting szerint ez a kommunikációs fordulat a legfőbb előfeltétele annak, hogy a tartalékos katonákat illetve az önkénteseket behívhassák. 

"Ha háborúba kezdesz, el kell magyaráznod az embereknek, hogy mit miért teszel, hogy nekik miért éri meg áldozatot vállalniuk. Mivel jelenleg nagyon rosszul áll oroszok szénája Ukrajnában, nagyon-nagyon magasak a veszteségeik, ezért az is el kell majd magyarázni az orosz közvéleménynek, hogy miért áll így a háború mérlege, és miért van szükség a további áldozatokra" – fogalmazott elemző, aki szerint a Donyeck-medencében összpontosuló orosz támadás nem a háború utolsó felvonása, inkább egy szélesedő konfliktushoz vezető első lépés lehet.