Bajba kerülhet az európai áramellátás

Az atomenergia, melyet sokan tartanak univerzális megoldásnak mind az energiabiztonság, mind a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyelőre úgy néz ki nem képes élni az évtizedek óta nem látott lehetőséggel, miután a francia közszolgáltató, az EDF legújabb előrejelzése szerint a francia atomerőművek nem lesznek képesek a korábbi években tapasztalt mennyiségű energiát termelni – olvasható a Bloombergen.

Ez könnyen odáig vezethet, hogy a következő télen az általában áramot exportáló Franciaország is importra szorul, tovább nehezítve az uniós terveket, melyek az orosz földgáztól szeretnének szabadulni. Nem túlzás azt állítani, hogy a francia reaktorok javításainak szükségessége a lehető legrosszabb pillanatban következik be.

A szomszédos Németország gázimportjának mintegy 40 százaléka orosz eredetű, és noha Berlin nagy mennyiségben tervezi azt cseppfolyósított földgázzal (LNG) pótolni, 

az ehhez szükséges terminálok egyelőre nem állnak rendelkezésre, 

így könnyen lehet, hogy arra a német tervre is szükség lesz, mely szén és olajtüzelésű erőművekkel állítana elő áramot a gázszállítások akadozása esetén.

Noha Franciaország általában több áramot termel, mint amennyit felhasznál, a nukleáris létesítmények karbantartása miatt csökkenő termelés miatt a legutóbbi télen is behozatalra szorult. A következő télen az áram helyett használható földgáz még szűkösebb lehet, ami a 2023-as év első negyedévének határidős francia nagykereskedelmi árain is látszik. Ezen időszak legmagasabb felhasználási pillanataira 

megawattóránként 1000 euró fölé kúszott a villamosenergia ára.

Szakértők szerint Franciaország a következő télen erőteljes mértékben fog áramot importálni, sőt akár a hálózatot üzemeltető RTE korlátozhatja az ellátást is a legnagyobb ipari felhasználók számára. A legrosszabb forgatókönyv esetén egy száraz nyarat követően a különböző tározókban is alacsony lehet a vízszint Európa szerte, amit aztán egy, a keresletet felhajtó hosszú, hideg tél követ.

Az EDF 56 létesítményének jelenleg mintegy a fele áll, és a szolgáltató szerint több mint 30 éve nem látott mértékben kevés áram érkezhet a reaktorokból. 

Noha több erőmű csak a szokásos karbantartás miatt áll, egy tucat termelése azért szünetel, hogy leellenőrizzék és megjavítsák az esetleges hibákat, miután 2021 végén 4 reaktor csővezetékein találtak repedéseket a korrózió következtében.

A leállások az EDF pénzügyeit is megviselik, hiszen a kieső elektromosságot csúcsközeli árakon kell majd beszereznie, így a cég becslése szerint ezek a problémák idén 18,5 milliárd euróba kerülhetnek. A kihívások mértékét mutatja, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint akár bizonyos tevékenységek államosítására is sor kerülhet. Macron mindemellett támogatja újabb reaktorok építését is, ám ezek a közeljövőben aligha segítenek az európai problémákon: a leggyorsabban felépített atomerőmű, a japán Kasivazaki-Kariva elkészülte is több mint három évig tartott, míg az új francia erőművek 2035-re készülhetnek el.

A JPMorgan Chase szerint a megoldás ettől függetlenül lehet a nukleáris energiatermelés fokozása az országban, ám ehhez szükség lesz a létesítmények újraszabályozására vagy államosítására, ugyanis könnyen lehet, hogy a korrózióval kapcsolatos problémák rendszereszintűek.