Gyengült a forint, miután mélybe bukott az euró és megszólalt az MNB

A szerdai amerikai inflációs adatokat követően vad ugrabugrálásba kezdett a dollár, de csütörtökre a befektetők megemésztették az újabb negatív meglepetést, és a papírforma szerint - hiszen még valószínűbbé vált a nyaktörő iramú amerikai kamatemelkedés - újraindult a dollár erősödése.

Szintén hüvelykujjszabály, hogy mikor a dollárt veszik és az eurót eladják, nyomás helyeződik a közép-európai devizákra, márpedig a dollár az egységes valuta ellenében csütörtökön szalutálás nélkül átsüvített az 1,05-ös határon, és meg sem állt 1,043-ig, ami az utóbbi öt év leggyengébb szintje az euró számára.

Ezt a mozgást lekövette a forint is: a tegnap még szégyenlősen piszkálgatott 380-as szintet áttörve egy lendülettel 383,6-ig jutott a délelőtti kereskedésben, mielőtt délre visszasasszézott 382,34-ig. 

Időközben itthon annyi történt, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a VG konferenciáján elmondta: elhúzódó, tartós inflációs problémával nézünk szembe, emiatt a jegybanknak folytatnia kell a szigorítást, amelynek ugyanakkor az agresszív, proaktív szakaszból egy fokozatos szakaszba kell átlépnie. 

A közép-európai jegybankok kamataik emelésével, illetve szóbeli és piaci intervenciókkal ellensúlyozták a dollár erősödése miatt a devizáikra nehezedő nyomást. Az MNB-alelnök kommentárjai azt jelezi, hogy ez a stabilizáló tényező fennmarad, ugyanakkor a puskaporral takarékoskodni érdemes. A szigorítás emlegetése támogató a forint számára, a fokozatosabb szigorítás hatása azonban kiterül az időben.

A Fed csak márciusban kezdett kamatai emelésébe, az Európai Központi Bank a legújabb jelzések szerint a nyáron teszi ezt, a közép-európai jegybankok azonban az elmúlt egy évben már több százalékpontot szigorítottak - épp az MNB nyitotta a sort tavaly nyáron. Az infláció elleni küzdelem sokkal elnyújtottabbnak ígérkezik, és a Fed és az EKB vezetőit komoly kritikák érik, amiért nem csaptak korábban a lovak közé.

A cseh korona mozgása nyújtott a napokban újabb illusztrációt arról, hogy a régiós jegybankok kamat- és intervenciós politikája befolyással bír a devizájuk árfolyamára, még akkor is, ha a nemzetközi áramlatok erősek. A korona tegnap zuhant, miután a cseh államelnök a kevésbé szigorú monetáris politika hívének hírében álló Aleš Michlt nevezte ki a jegybank új elnökének. Csütörtökön a korona a dollár ralija ellenére is szépen erősödött - bár májusi veszteségeinek csak egy részét nyerte vissza -, mert a jegybank beavatkozott a piacon és vásárlásaival visszahúzta a koronát a kéthavi mélypontról.

Ugyanakkor a forinthoz hasonlóan nyomás alá került a zloty is, bár itt vevők is megjelentek, akik megrángatták az árfolyamot. 

Bár sorjáznak a kamatemelések megkezdését sürgető EKB-s nyilatkozatok, a régiós devizák számára meghatározó euró/dollár árfolyam oldaláról jó darabig fennmaradhat a nyomás. Rövid távon enyhülést jelenthet, ha a fél 3-kor esedékes áprilisi éves amerikai termelői árindex adat a várakozásnak megfelelően 10,7 százalékra mérséklődik a márciusi 11,2-ről, rossz adat esetében azonban akár további üzemanyaghoz is juthat a dollárrali. Európában egyébként sokkal magasabbak a vállalatok költségváltozásait mérő termelői árindexek, mint Amerikában.