Megbénította a koronavírus a kínai gazdaságot

Visszaesett a kínai ipari termelés és gyorsul a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása áprilisban a koronavírus-járvány megfékezésére alkalmazott lezárások gazdaságbénító hatásai nyomán.

A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés áprilisban 2,9 százalékkal csökkent éves összevetésben. Elemzők csupán a növekedés jelentős lassulását várták, 0,4-es bővülést valószínűsítve a márciusi 5 százalékos növekedés után. A kínai ipari termelés utoljára 2020 márciusában, a járvány legelső felbukkanását követően esett vissza. Az áprilisi zsugorodás mértéke pedig a legnagyobb volt azóta, hogy 2020. január–februárjában 13,5 százalékos visszaesést regisztráltak. 

Az adatok alapját képező felmérésben vizsgált 41 ipari szektor közül 18 teljesítménye nőtt áprilisban.

Márciusban még 37 ipari szektor tudta bővíteni a teljesítményét.

Még a legnagyobb növekedést produkáló szektorban is jelentősen lassult a termelés márciushoz képest: az autóipar új energiával működő járművek termelésével foglalkozó ágazatában áprilisban 42,2 százalékos bővülést mértek, míg márciusban még 121,4-es volt a növekedés üteme éves bázison. Az autóipar egészét tekintve pedig 43,5 százalékos visszaesést regisztráltak áprilisban, ami a zsugorodás gyorsulását tükrözi a márciusi, 4,9-es csökkenéshez képest. 

A tulajdonosi összetétel alapján bontott adatokból pedig kiderült: áprilisban csak a részvénytársaságok tudtak enyhe növekedést elérni, a magán- és állami kézben lévő ipari vállalatoknál egyaránt visszaesett a termelés. A zsugorodás mértéke a külföldi tulajdonban lévő cégek esetében volt a legmarkánsabb. Havi összevetésben a kínai ipar 2,9 százalékkal esett vissza márciusról áprilisra, míg az év első négy hónapjában 4,0-gyel nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. 

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése a márciusi 3,5 százalékos ütemről áprilisra 11,1-esre gyorsult éves bázison számítva. A csökkenés mértéke nagyobb volt az elemzők által jósolt, 6,1 százalékosnál, és a legmeredekebb volt 2020 márciusa óta, amikor 15,8-es zsugorodást mértek. 

A csökkenés mértéke különösen jelentős volt a vendéglátóiparban, ahol éves bázison 22,7 százalékos visszaesést mértek áprilisban.

A fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 9,7 százalékkal csökkent a múlt hónapban. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 0,17 százalékkal esett a múlt év azonos időszakához képest. 

Az állóeszköz-beruházások értéke 6,8 százalékkal nőtt január–áprilisban éves összevetésben. Ez enyhén alulmaradt az elemzők által várt, 7,0-es növekedéstől, és a bővülés ütemének mérséklődését jelezte az első negyedévben regisztrált, 9,3-es növekedés után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások értéke 5,3 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában éves bázison. 

A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta a márciusi 5,8 százalékról 6,1-re emelkedett áprilisban. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül fest hű képet a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalékon belül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új városi munkahelyet teremt. 

A statisztikai hivatal az adatokat közleményében úgy értékelte, hogy

a járvány a gazdaságra csak rövid távon fejti majd ki hatásait, hosszú távon azonban nem változtat a kínai gazdaság fejlődési irányán.

A hivatal ez alapján arra számít, hogy a járvány hathatós megfékezését követően a stabilizáló intézkedések érzékeltetik hatásukat, és a gazdaság fokozatosan helyre fog állni.

Peking márciusban 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki 2022-re, ám e cél elérése egyre nehezebb feladatnak tűnik a szigorú járványkezelési stratégia fenntartása mellett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban 4,4 százalékra csökkentette előrejelzését a kínai GDP idei bővülésére vonatkozóan.