Reneszánszát éli a szénipar Kínában

Nyugat-Európa, Japán és Dél-Korea a Moszkva ellen bevezetett szankciók részeként felfüggesztette az oroszoktól történő szénbeszerzését. Ezzel keresletük áttevődik más nagy exportőrökhöz, s felhajtja az árakat. Az ausztrál és az indonéz nyersanyag máris drágult. A gondokat tetézi a járulékos kiadások növekedése (a szállítás, a biztosítás drágulása, a szállítóeszköz-, kikötőikapacitás-hiány miatti áremelkedés). Kína, amely a legnagyobb szénvásárló, valamint India – ez utóbbi immár a második a rangsorban, tavaly megelőzte Japánt – meghatározó szerepet tölt be a piacokon. Mindkét állam növelte az Oroszországból származó energiahordozó behozatalát. A „Mennyei Birodalom” 2021-ben több mint kétszer annyi fűtési szenet vett Moszkvától, mint 2020-ban. Az orosz olaj- és gázimport leállításával Európa is egyre nagyobb szén-importőrré válik.

Hazai előny

Ausztrália mostanában nem adott el szenet Pekingnek, a legkisebb kontinenst 2020 óta ebben a relációban nem hivatalos bojkott sújtja. Kína legnagyobb szállítója 2021-ben Indonézia volt. A második helyre Oroszország jött fel tavaly, több mint ötvenmillió tonnával, ez a teljes import 15 százaléka. Az elszámolás jüanban zajlik a nyugati pénzügyi szankciók miatt.

Jakarta ez év januárjának elején teljesen váratlanul kiviteli tilalmat léptetett életbe. Ezt az ottani szénkitermelők és az importőr országok nyomására már a hónap végén feloldották, viszont a váratlan exportstop elgondolkodtatta a kínai vevőket, akik az esztendő elején új beszerzési piacok után néztek. A legjobb lehetőségként a Nyugat által kemény tilalmakkal sújtott Oroszország kínálkozott, ám a pekingi importőröket némiképp visszariasztotta, hogy az USA szankciókat lengetett be az orosz szén vásárlói ellen is.

Kína a szén (remélhetőleg csak ideiglenes) reneszánszát pártolja. A kontinensnyi ország így is a globális környezetszennyezés több mint negyedéért felelős, és amit tesz, az nagymértékben meghatározza földünk klímaváltozás elleni harcát. Peking a közelmúlt gazdasági lassulását részben az energiahiánnyal, az energiabiztonság romlásával magyarázza. Minthogy az ázsiai óriás szénkészletei bőségesek, a szénalapú energia-, vegyipar szolgáltatja belátható ideig a gazdasági bővülés mintegy hattizedét. Az ukrajnai háború jelentősen fokozta a bizonytalanságot a kőolaj- és a földgázpiacokon. Ez is magyarázza, hogy a távol-keleti ország miért fordul ismét a honi szénalapú energiatermelés irányába.

Bizonytalan megújulók

Kína energiapolitikájában az alapcélok ugyan nem módosultak, de az elérésük módjáról a megváltozott világgazdasági, nemzetközi politikai körülmények miatt a színfalak mögött komoly tárgyalások, vizsgálatok folynak. A koronavírus-helyzet, az ukrajnai háború jelentősen befolyásolja a globális energiahordozók kitermelését és kereskedelmét, s ez természetesen az ázsiai óriást, a világ legnagyobb energiahordozó-importőrét is érinti. Az ez év őszén tartandó XX. pártkongresszuson valószínűleg ez a kérdés is napirendre kerül.

Tavaly a megújuló források adták a távol-keleti ország teljes energiatermelési kapacitásának a 43 százalékát. Viszont ezek – elsősorban a nap- és a szélenergia – Peking tervei szerint csak 2034-re szorítják ki vezető helyéről a szenet az energiamixben – jelzik előre a Shell egyik elemzésének a szerzői. A nagy kérdés az, hogy lesz-e elég pénze a kínai költségvetésnek az átmenetre, a megújulókba való beruházásokra. Az előjelek nem a legjobbak: a gazdaság, valamint a költségvetési bevételek növekedésének az üteme egy-aránt lassul. 

Kína az idén mintegy 7 százalékkal, 300 millió tonnával tervezi növelni a kibányászott szén mennyiségét. Tavaly a teljes fogyasztás 4,4 milliárd tonnát tett ki, ennek hozzávetőleg 97 százalékát hazai forrásokból szerezték be. A szén, minthogy hazai forrás, komoly előnyt jelent a mai világban. Globálisan jellemző, hogy az aktuális világpolitikai, világgazdasági helyzet felülírja a klímavédelem szempontjait.

Indiai dilemmák

India, a szénimportnak Kína és Japán mellett a harmadik meghatározó országa április végén felújította Oroszországgal a kokszolható nyersanyag vásárlásáról szóló tárgyalásokat. Újdelhi hivatalosan fizetési nehézségek miatt (nem hivatalosan a rá gyakorolt nyugati szankciós kényszer okán) radikálisan csökkentette Oroszországból származó importját, holott az indiai acéliparnak nagy szüksége lenne erre. A szubkontinensre most hatalmas nyomás nehezedik, hogy álljon be a sorba, csatlakozzon a szankcióban részt vevő államok csoportjához.

Ugyanakkor a Tata Steel, India legnagyobb szénimportáló vállalata felfüggesztette oroszországi vásárlásait. Január–márciusban, még az ukrajnai invázió előtt 610 ezer tonnát vett orosz szállítóktól. A mumbai székhelyű óriásvállalat a szén behozatalával kapcsolatos bizonytalanságok és a dráguló szállítás miatt állította le az importot. Moszkva, amely elvesztette két fontos szénpiacát, az EU-t és Japánt, most 20 százalékos árengedménnyel csalogatja a vevőket. A Financial Times szerint Újdelhivel kormányközi tárgyalásokat folytat a nemzeti valutákban való elszámolás előmozdítására – egyelőre különösebb eredmények nélkül. 

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható