Török gépszíj pörgetheti meg az orosz hadiipart, Moszkvának tetszenek a drónok

Különleges, pikáns kiszivárogtatást tett közzé július végén a török nyelvű CNN Türk hírportál. Eszerint Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő (augusztus 5-i), az oroszországi divatos nyaralóhelyen, Szocsiban tervezett tárgyalásain az utóbbi felveti majd, hogy szeretnének „közelebbi együttműködést” kialakítani a Bayraktar TB2-es közepes, csapásmérésre és felderítésre egyaránt használt drón gyártójával, a Baykar Makina nevű családi céggel, amelynek tulajdonosai egyébként közeli rokoni kapcsolatban állnak a török elnökkel. További érdekes részlet: a Baykar Makina ugyan nem veri nagydobra, de együttműködik amerikai high tech cégekkel is. A török dróngyártó a hírek szerint nyugati, amerikai fejlesztésű-gyártmányú alkatrészeket épít be a drónok legérzékenyebb részeibe, a szenzorrendszerekbe, valamint az irányító- és távközlési szisztémákba.

Moszkva annak idején, amikor a drónhadviselés, a pilóta nélküli, de ember által kontrollált repülőeszközök (UAS, UAV, UCAV néven jelölik őket az angol-amerikai szaksajtóban) „divatba jöttek”, elaludta a korszakváltást. Lényegesen lemaradt nemcsak a Nyugathoz, de még Törökországhoz képest is a drónok fejlesztésében. Ennek issza most a levét Ukrajnában is, és ez lehet az egyik motiválóerő, amely miatt augusztus 5-én az Erdogan–Putyin-tárgyaláson talán napirendre kerül az Oroszországi Föderáció (OF) és a Baykar Makina közti valamilyen kooperáció.

Az első ízben az azeri–örmény Karabah-háborúban ismertté vált, az oroszországi gyártmányú örmény T-72-es tankokat sikerrel kilövő Bayraktar TB2-es drónok, a hozzájuk kifejlesztett speciális, kis méretű irányított bombák (MAM-L, MAM-C) tették ismertté a céget, amely egyébként az ukrán hadiiparral, annak egyik legismertebb képviselőjével, a Motor Sichhel (MS) tavaly szeptemberben kötött hosszú távú együttműködési megállapodást. Ennek nyilvánvalóan része a másik ukrán hadiipari sztárvállalattal, az Ivchenko-Progress-szel (IP) kötött kooperáció is. A megállapodás része, hogy a Bayraktar TB2 gyártásának egyes elemeit vagy akár a teljes folyamatot Ukrajna területén is elindítanák. A február 24-én kezdődött orosz támadás vélhetően ezt a projektet is lenullázta ideiglenesen.

Az ukrán–török megállapodások szerint a Motor Sich–Ivchenko-Progress páros látná el az AI-450T turbólégcsavaros hajtóművel a Baykar Makina legújabb és legnehezebb csapásmérő drónját, az akár száz kilogrammos légibombát is hordozni képes és 24 óráig a levegőben tartózkodó, ember vezette vadászgéphez hasonló méretű, Bayraktar Akinci MALE-osztályú (azaz Medium Altitude Long Endurance – közepes magasságban háromezer–tízezer méter között hosszú ideig, 24-48 óráig a levegőben maradó), kétmotoros, ember nélküli gépet. Ennek a gépnek hagyományos a felépítése, a két motor a gép két oldalán, a szárny elülső részén van elhelyezve. Meg nem erősített hírek szerint az ukránok felajánlották a törököknek, hogy a délkelet-ukrajnai harctéren, az OF erők elleni bevetésen próbálják ki „élesben” az Akincit. A Kijevvel és Moszkvával egyaránt kapcsolatot tartó Ankara nemet mondott, nyilván nem akart szembekerülni az OF-fel, Putyinnal, és talán a gép sincs még bevethető állapotban.
Tavaly novemberben írták alá a törökországi angol nyelvű napilap, a Daily Sabah szerint az MS-megállapodás tükörszerkezeteként az Ivchenko-Progress és a Baykar Makina közti együttműködési megállapodást. Ennek alapján a február 24-én Moszkva által megindított támadásig az ukránok legalább 12 darab, az Ivchenko-Progress által kifejlesztett és gyártott AI-450T motort szállíthattak a Baykarnak, amellyel hat darab kétmotoros Akincit építhettek meg. A Baykar egyébként terveiben mindkét ukrán repülőgépmotorokat tervező, gyártó cég motorjaira számít.

És az csak hab a tortán, hogy a Motor Sich által Moszkvának egészen 2013-ig szállított turbólégcsavaros motorokat az OF-ben beépítették a saját cirkálórakétáikba is. Azaz Moszkvának a 2014–2015-ös ukrajnai fordulat után – amikor Kijev hivatalosan teljes mértékben megszüntette a Moszkvával való korábbi, nagyon kiterjedt hadiipari együttműködést – súlyos gondot okozott az Ukrajnából származó hadiipari eszközök pótlása. És nemcsak cirkálórakéta-motorokat, hanem az oroszországi hadihajók számára gázturbinás hajtóműveket gyártottak igen jó minőségben Ukrajnában, a Zorja-Masproekt nyikolajevi gyárában, amelyet az OF 2022 március 13-án bombázott.

Az ukrán, nyikolajevi hajómotorok hiánya a 2015–2020 közötti időszakban jókora visszaesést okozott az oroszországi haditengerészeti fejlesztési tervek végrehajtásában. Moszkvának ki kellett építenie saját gyártását, amihez persze némi segítséget nyújtott az a sok száz, talán sok ezer ukrán hadiipari mérnök, gyártó-fejlesztő, akiket az OF a 2015 utáni években magas fizetéssel, jó élet- és munkakörülményekkel kecsegtetve csábított át magához.

Ugyanakkor az oroszországi légierő, a rakétacsapatok módszeresen rombolják az ukrán hadiipari létesítményeket, gyárakat. Eddig nem érkeztek hírek az Ivchenko-Progress tervezőirodái, gyárai elleni támadásról. A Motor Sich és a Zorja-Masproekt vállalatai viszont kaptak rendesen. Az előbbi Zaporizzsjében lévő létesítményeit az OF rakétatámadásai szétrombolták, az utóbbi nyikolajevi hajógyárát márciusban érték találatok.

Ezeknek a híreknek a kínaiak sem örülhettek különösképpen. Ugyanis ők is meg szerették volna szerezni a Motor Sich és az Ivchenko Progress szellemi és fizikai kapacitásait, ám – amerikai nyomásra – a kijevi kormány nemet mondott a kínai gyárvásárlási ajánlatokra. A kínai Skyrizon cégnek és a mögötte álló, nem nevesített invesztoroknak nagy terveik voltak a patinás vállalattal, amely jó néhány szovjet-orosz és ukrán katonai és polgári repülőgép motorjait tervezte és gyártotta. A többi között a világ legnagyobb repülőgépe, a Kijev melletti Hosztomel katonai repülőterén a háború első napjaiban az OF-erők által elpusztított, hatmotoros An-225 Mrija is Motor Sich-motorokkal repült. Végül is a Motor Sich–Ivchenko Progress–Zorya Mashprojekt trió iránt érdeklődő amerikaiak kerülhettek a legjobb pozícióba.
Tavaly március 11-én a nagy hatalmú Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Zelenszkíj államelnök vezetésével ülést tartott, amely után bejelentették a Motor Sich államosítását. A felbőszült kínaiak – egymilliárd dollárral megtoldva korábbi (2020 decemberében bejelentett) igényeiket – újabb keresetet adtak be a hágai Nemzetközi Bíróságon, és már 4,5 milliárd dolláros kompenzációt követelnek Ukrajnától, személy szerint Zelenszkij elnöktől.