Villanyautózásban nem állunk nyerésre, Magyarországon nincs tülekedés

Magyarország a 16. helyen szerénykedik az Európai Unióban a villanyautók értékesítési rangsorában, idehaza az idei második negyedévben összesen 993 elektromos autót (BEV) sikerült értékesíteni – hathatós állami támogatással. 

Jóllehet ez is előrelépést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, méghozzá 48 százalékosat: akkor ugyanis 668 új elektromos autót helyeztek üzembe Magyarországon áprilistól június végéig. Ha csak a százalékos bővülést nézzük, akkor akár elégedettek is lehetnénk, hiszen az EU egészében 11,1 százalékos volt a bővülés, ami meglehetősen szerény adat a korábbi száguldáshoz viszonyítva. 

A 27 uniós tagállamban 233,4 ezer teljesen elektromos új jármű kapott rendszámot a tárgyidőszakban. Borúsabb a kép, ha az elektromos autók részesedését tekintjük az értékesítésben, hiszen hazánkban a második negyedévben eladott 28 725 darab új személygépkocsiból a 993 villanyautó csak 3,45 százalékot képvisel, azaz minden harmincadik idehaza eladott új autó elektromos hajtású. Ez az arány az Európai Unió átlagában 9,9 százalékos. 

Arra vonatkozóan nincs adat, hogy ebből a kontingensből mennyi volt a reexport, azaz az itt megvett és külföldre vitt járművek száma. A negyedévben a négy meghatározó európai piac közül Spanyolország mutatta a legdinamikusabb növekedést, ott 22 százalékos éves pluszt jelentett a 7085 darabos értékesítési adat. 

Mögötte Franciaország következik a sorban 18,6 százalékkal és a 49 834 villanyautóval. Európa legnagyobb autópiacán, Németországban éves bázison félszázalékos visszaesést és 83 729 darabos forgalmat regisztráltak. A négyek közül legrosszabbul a 19,6 százalékos zuhanást produkáló olasz piac teljesített, 13 654 darabos mutatóval. 

Növekedési dinamika alapján az Európa-bajnoki címet ezúttal Románia szerezte meg, ahol az elektromos Dacia modellek tarolnak: 412 százalékos volt a bővülés, ehhez 2352 BEV eladása kellett. Megjegyzendő, hogy a Dacia Spring sikermodell alapára Magyarországon 7,8 millió forint, azaz nem tartozik a kifejezetten olcsó modellek közé, igaz melyik villanyautóról mondható el ez? A második helyen Ciprust találjuk, ahol a 395 százalékos javuláshoz elég volt 87-tel több autó eladása: 22-ről 109-re nőtt a forgalom a szigetországban.

A tölthető hidridek (plug-in hibridek, PHEV) népszerűsége sem verdesi az eget Magyarországon. A második negyedévben az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint a tavalyi 1126-ról 1165 darabra, azaz 3,5 százalékkal nőtt a forgalmuk. 

Ahogy az egyre erősebb akkumulátoroknak köszönhetően nőnek a hatótávolságuk, úgy csökken a PHEV autók iránti kereslet, a vásárlók inkább a full-elektromos hajtás mellett teszik le voksukat. A tölthető hidridekből 12,5 százalékkal kevesebb fogyott (206 501 darab) az unió 27 országában. 

A nem tölthető hibridek még (HEV) tartják az állásaikat, náluk 2,2 százalékos keresletcsökkenést tapasztaltak, ez így is 534 754 HEV eladását jelenti. A magyar kereskedésekben 10 384 HEV-ről állítottak ki számlát, ez a tavalyi mennyiségnél 17,9 százalékkal kevesebb.

Nagy kérdés, hogy a rezsicsökkentés csökkentésével miként alakulnak a hazai villanyautó-eladások, hiszen a piaci áron való otthoni töltés, köznyelven töltikézés brutálisan megdrágul augusztustól. Az eddig ismertetett kormányzati információk alapján egy hagyományos dízel üzemanyagszámlájával azonos szintre fut fel a villanyautóké – amíg tart az üzemanyagárstop, azaz jelen állás szerint októberig. 

Ha piaci áron kell majd azután tankolni, az sem ösztönzi majd a tömeges áttérést a villanyautózásra, mivel a kocsik közötti árkülönbözet alapján az elektromos autó vásárlása és üzemeltetése a valószínűleg soha meg nem térülő vállalkozások kategóriáját gyarapítja.