Az újranyitás ellenére csökkent a német energiafelhasználás

Az enyhe időjárás, a gazdasági növekedés érezhető lassulása és az egyre drágább energiaárak miatt 3,5 százalékkal csökkent Németország energiafelhasználása az év első felében az AGEB (Arbeitsgemeinschaft Energiebilanzen e.V.) energiaipari piackutató intézet kedden publikált kimutatása alapján.

Az AGEB első becslése szerint a belföldi német primerenergia-fogyasztás 2022 első félévében elérte az 5950 petajoule (PJ) vagy 203,0 millió tonna szénegyenérték- (mtce-) szintet. Az intézet úgy gondolja, hogy 

a drágulás egyrészt rövid távú energiamegtakarításhoz vezetett, másrészt kifizetődőbbé tette az energiatakarékosságot célzó beruházásokat, ami hosszabb távon is megtakarításokat eredményezhet majd.

Az összes felhasznált energia csökkenése ellenére az ásványolaj-felhasználás az év első hat hónapjában összességében 7,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Minden ásványolajtermék esetében növekedés volt tapasztalható: a benzin fogyasztása 5,7 százalékkal, a gázolajé 3,5 százalékkal emelkedett. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, több mint 60 százalékkal nőtt, a vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége pedig több mint 6 százalékkal emelkedett. A fűtőolaj-értékesítés valamivel több mint 10 százalékos növekedést mutatott.

Ennek főként az a magyarázata, hogy az egy évvel korábbi időszak, különösen 2021 első negyedévének fogyasztását a koronavírus-járvány és az azt visszaszorítani célzó intézkedések jelentősen visszafogták.

Az olajjal szemben ugyanakkor a földgázfogyasztás jelentősen, közel 15 százalékkal csökkent, ami főként az enyhébb időjárásnak és a magasabb áraknak az eredménye, de az áramtermelésre történő felhasználás is alacsonyabb volt az időszakban, miután a megújuló energiák nagyobb mennyiséget fedeztek a felhasználásból.

Ugyanakkor a kőszénfelhasználás is nőtt, 9,2 százalékkal, de az erőművek esetében még ennél is jelentősebb mértékben, 26 százalékkal fogyott több a nyersanyagból. 

A lignitfogyasztás 10,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, de mintegy 5 százalékkal elmaradt a 2019. évi összehasonlító értéktől, így továbbra is a hosszabb távú csökkentési pályán halad.

Az idei év első két hónapja alatt a szélerőművek magas termelése visszafogta a lignitalapú áramtermelést, ám március és június között ismét nőtt a lignittel termelt áram utáni igény. 

Az ily módon termelt áram a 2021 végén leállított atomerőművek által termelt villamos energia egy részét is helyettesítette.

Az idei első fél évben az atomenergiából származó villamosenergia-termelés a felére csökkent az előző év első félévéhez képest. Az erőteljes csökkenés a grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőművek leállításának tulajdonítható.

Mindezek hatására az energiatermeléssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás az első fél évben mintegy 1 százalékkal nőtt, mivel az atomenergiából származó villamosenergia-termelés és a földgáz villamosenergia-termelésre történő felhasználásának csökkenését elsősorban a kőszén és a lignit fokozott felhasználása ellensúlyozta.