A Bloomberg cikke szerint, ha a kedvezőbb forgatókönyv érvényesül, akkor
az öreg kontinens időt nyerhet gáztárolói feltöltésére, ami pedig kulcskérdés a tél beállta előtt, és csökkentheti az esélyét annak, hogy a tél folyamán fogyasztási korlátozásokat kelljen elrendelni, valamint mérsékli az elektromos áram esetleges kimaradásának kockázatát is.
Emellett segíthet a háztartásoknak is: a lakosság Európa-szerte küzd a megemelkedett számlák kifizetésével. Ha viszont az enyhe idő miatt a vártnál később kell befűteni, vagy kevesebb energiára van szükség, akkor több marad az európai lakosság pénztárcájában. Az iparban is örülhetnének: a gáz- és villamosenergia-hiány miatti esetleges termelésbefagyasztás réme szertefoszlana, nem is beszélve arról, hogy – legalábbis az energiaárak következtében – immár nem lenne szükség áremelésekre, ami hozzájárulhatna a csúcsközelben lévő infláció megszelídüléséhez.
A helyzet most nem kedvező. Az átlagnál melegebb nyári idő miatt megnőtt a hűtési igény, a légkondicionálók működtetéséhez több energiára volt szükség, több európai országban korlátozták a hűtési hőmérsékletet is. Az aszály következtében csökkent a vízerőművek teljesítménye, és bizonytalanabbá vált az atomerőművek hűtése is. Emellett a folyók alacsony vízállása miatt a hajózhatóság is korlátozottá vált, például a Rajnán nehezebben érkezik a szén a nemrég újraindított német erőművekbe, nem is beszélve arról, hogy az áruk közúti szállítása jóval drágább a vízinél.
A Maxar Technologies LLC és a Marex prognózisa szerint a szokásosnál magasabb hőmérséklet várható októberben. Ennél tovább ment Tylor Ross, az AccuWeather meteorológusa, ugyanis azt mondta:
Különösen Közép-, Dél- és Nyugat-Európában szinte nyárias idő várható. Hideg először novemberben érkezhet, Kelet-Európába.
A meleg atlanti időjárás és a magas nyomású területek szárazabb időjárást eredményeznek, az átlaghőmérséklet pedig 1-1,5 Celsius-fokkal lehet magasabb a megszokottnál Európa nagy részén – mondta Alexandre Fierro, a londoni Marex meteorológusa.
Minden kedvező időjárás-előrejelzés ellenére továbbra is sok a bizonytalanság a téli ellátással kapcsolatban. Az orosz szállítások körüli kérdőjelekre egyelőre nem születtek meg a válaszok, miközben a korábban említett vízügyi és nukleáris problémák fokozódtak. Ugyan Európa is beszállt a cseppfolyósított földgázért (LNG) folyó versenybe, de az ázsiai ellenfelek szintén keményen küzdenek nyersanyagért.
Általában az európai országok október elején kezdik megcsapolni tárolóikat, ám ha a kínálat bőséges, és az időjárás enyhe, akkor ez akár egy hónappal is eltolódhat. Most átlagosan 72 százalékos töltöttségi szinten állnak a gáztárolók, ami nagyjából az ötéves átlagnak felel meg. Az Energi Danmark illetékese a héten azt mondta, egyre nagyobb az esély arra, hogy a régió teljesíteni tudja késő őszre a 80 százalékos töltöttségre vontakozó brüsszeli előírást.
Ugyanakkor a mérleg nyelve továbbra is a Kreml, döntő jelentőségűek maradnak az orosz gázszállítások. Nyugat-Európában fontos az Északi Áramlat csővezeték is, amely most kapacitásának 20 százalékán üzemel. Ennek felpörgetése nélkül,
hideg tél esetén februárra kiürülnek a gáztárolók Európában
– emlékeztet a Wood Mackenzie Ltd.
Az egyetlen horvátországi gáztároló töltöttségi szintje 61 százalékon áll, ez 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt – írják horvát lapok. Az Okoliban lévő földgáztároló maximális kapacitása 5050 gigawattóra, és augusztus 12-re valamivel több, mint 3000 gigawattóra gázt tároltak be.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök július végén a sajtónak úgy nyilatkozott: a tároló feltöltése a terv szerint halad, elképzeléseik szerint a fűtési szezonra el kell érni a 90 százalékos töltöttségi szintet.
A Jutarnji list című horvát napilap szerint azonban Horvátország nem kívánja növelni tárolókapacitásait. Az újság úgy tudja ugyanis, hogy a német Astora vállalat az ausztriai Haidachban lévő gáztárolójában mindegy 7 terawattóra nagyságrendű energiatárolási lehetőséget kínált, de a horvát gázkereskedők nem érdekeltek a kapacitások lefoglalásában. Horvátország gázellátásának 57 százaléka az Omisaljban épült, krki LNG-terminálon keresztül érkezik, 21 százaléka hazai termelésű földgáz, 22 százaléka pedig Oroszországból származik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.